A vármegyei levéltár nyitott a családfák történetének kutatásához Szolnokon

– Az ifjabb generációk leginkább a jövőbe tekintenek, keresik leendő helyüket a nagyvilágban. Az érettebb nemzedékek számára azonban már egyre halmozódnak a múlt emlékei, melyek között vannak kedvesek és akadnak fájók is. Az idősebb korosztály tagjai természetes okok miatt élénkebben érdeklődnek felmenőik iránt, sokan közülük családfát is állítanak, amely kordokumentum idővel érdekes múltlapozgatóként hasznosul gyerekek, unokák, dédunokák részére – hangoztatta dr. Csönge Attila, a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltára igazgatója, főlevéltárosa azon a hétfői sajtótájékoztatón, melyen a levéltári családfakutatás lehetőségére hívták fel a lakosság figyelmét.

A vármegyei levéltár egyik kutatótermében megtartott eseményen a családkutatók munkáját segítő Családfa magazinra, valamint annak legfrissebb számában megjelent, vármegyénkről és levéltári forrásainkról is szóló cikkekre is fókuszáltak az előadók: dr. Kollega-Tarsoly István, a Családfa magazin főszerkesztője és a folyóiratban publikáló szerzők, köztük Hortiné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum nyugalmazott igazgatója, Horváth Gergő, a vármegyei levéltár igazgatóhelyettese és Mucsi László főlevéltáros.

Családkutatáshoz csak idő és türelem kell!

– A családfakutatás az elmúlt évtizedekben minden más kutatási témánál nagyobb népszerűségre tett szert, azaz a hozzánk betérő kutatók döntő többsége amatőr családkutató – beszélt az előzményekről az intézményvezető. – E munkához nem kell történésznek lenni, leginkább csak időre és türelemre van szükség ahhoz, hogy a családfáját összeállítsa az ember. Szinte magától értetődő az is, hogy a családfakutatók többsége idősebb ember, aki nyugdíjasként egyrészt jobban ráér napokat, vagy akár heteket eltölteni a levéltár kutatótermében – hangsúlyozta dr. Csönge Attila.

– A családfa kutatása közben sok egyéb érdekesség is kiderülhet, például, hogy honnan származik egyik, vagy másik ősünk, milyen foglalkozású volt, vagyonos, nemes, iparos, vagy szegény földműves? Milyen vallásúak voltak, milyen betegségekben haltak meg, a történelem viharaihoz köthető-e a családnak valamilyen sorsfordulója? És ezek az adatok a családfát körülölelő családtörténetté állnak össze, amely szintén leírható és az unoka kezébe adható.

– A családkutatók aktivitását és számuk növekedését mutatja, hogy itt Szolnokon is alakult már klubjuk az Aba-Novák Agórában, de országosan is van szervezetük, mégpedig a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület. Ezen szervezetek mellett viszont olykor magányszemélyek is felvállalják a családkutatók segítését. Ezt a küldetést szolgálja a MACSE korábbi elnöke, dr. Kollega-Tarsoly István is, aki jelenleg a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa, de sok egyéb tisztsége mellett a Családfa magazin alapító főszerkesztője is egyben.

– A Családfa című családtörténeti magazin alapítása 2022-ben történt meg, az első száma pedig 2023-ban jelent meg – emlékeztetett dr. Kollega-Tarsoly István.

– A kiadvány negyedéves ciklusban, rendre alkalmi tematikával lát napvilágot. A magazin nyomtatott formájú változatának tartalma egy időben jelenik meg online-on is a csaladfakiado.hu oldalon, mely digitális térben a rovatok segítenek eligazodni a keresett tárgykörökben – ajánlotta be a specifikus Családfa magazin lap- és internetes formáját a szakember.

A sajtótájékoztatón Hortiné dr. Bathó Edit etnográfus, Horváth Gergő igazgatóhelyettes és Mucsi László főlevéltáros a Családfa magazinban általuk publikált, a Jászkun Kerület történelmét érintő írásokat ajánlották be a közönségnek.

Hogyan kezdjünk hozzá családfánk kutatásához?

A legcélszerűbb első lépés a még élő, idősebb rokonokat körbe kérdezni és a fiókok mélyén lévő régi iratokat, vagy a családi bibliát átnézni, hogy legyenek kiindulási adataink, hiszen a családfát napjaink felől a múlt felé haladva lehet feltérképezni. Ismerjük szüleinket, nagyszüleinket, de már a dédszülőkről kevesen rendelkeznek biztos adatokkal és a még távolabbi ősök felkutatása fokozatos adatgyűjtést igényel. E kutatás legfőbb forrásai a települési anyakönyvek, mégpedig a születési, házassági és halotti anyakönyvek. Ezek másodpéldányai bekerültek a levéltárba és a személyiségi jogok védelme miatt ebben az állami időszakban csak a halottiak, illetve a 86 évnél régebbi házassági anyakönyvek kutathatók szabadon, a születési anyakönyvek kutatásához tudományos támogatói nyilatkozatra van szükség, de ez Szolnokon ez is beszerezhető, például a múzeumban. Az 1895-nél régebbi egyházi anyakönyvek viszont teljesen szabadon kutathatók, mindenféle korlátozás nélkül. A vármegyei levéltár kutatótermének számítógépein az ország összes településének egyházi anyakönyvei kutathatók.

Hozzáférhető adatbázisok

De az elmúlt években számtalan forrás felkerült az internetre is, így már otthonról is sok minden kinyomozható. Elsőként az adatbázisokonline-ra hívnám fel a figyelmet, mely az anyakönyvek jegyzékén túl a királyi könyveket, a címeradományozások iratait, a 20. századból pedig az első világháború országos veszteséglistáját és a mi megyénk esetében a második világháborús elhunytak adatbázisát is elérhetővé teszi. Egy másik fontos oldal a hungaricana.hu, melyen a közgyűjtemények kiadványaiban és különböző megyei újságok digitalizált változatában lehet szabadon keresni. Ez ingyenesen hozzáférhető, míg a folyóiratokat és lexikonokat is közlő, de előfizetéses adt.arcanum.com oldala a levéltár kutatótermében szintén ingyenesen böngészhető. Továbbra is lehetőség van arra, hogy valaki telefonon jelezze, hogy melyik napon szeretne a levéltárba menni kutatni, ehhez pedig a kutatószolgálatos munkatárstól segítséget is kap.