Európa-szerte ritka területre bukkantak

– Az ezredfordulón indított útjára egy programot a Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti ökológiai és botanikai kutatóintézete – kezdte gondolatait az egyesület elnöke.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Urbán Sándor a terület növényritkaságait mutatja Fotó: Csabai I.
[/caption]

– Akkoriban fiatal kollégák látták meg a lehetőséget abban, hogy érdemes lenne készíteni egy sajátos leltárt Magyarország természetes növényzetéről. Korábban ugyanis nem készült egyetlen olyan dokumentum sem, amely egységes szemlélettel és módszerekkel írta volna le hazánk növényzetét, azt bemutatva, hol mi él – folytatta, majd hozzátette, ő kapta a nehéz feladatot, hogy felmérje az Abony környéki térséget.

– Egy fiatal ökológus keresett meg, aki egyébként az országos felmérés ötletgazdája is volt, hogy képet adjak a térség növényzeti viszonyairól – tette hozzá, majd elmondta azt is, nem akármilyen eredményekre lelt kutatása során.

– Vizsgálódni kezdtem a területen, míg egyszer csak több növényre is felfigyeltem, melyek együttese teljesen egyedülálló ezen a vidéken, de még európai viszonylatban is. Amikor felfedeztem, hogy itt igazi természeti különlegességről van szó, első dolgom volt szólni az országos felmérést vezető kollégámnak – örömködött a szakember, aki azt is elárulta, ettől kezdve a hosszú távú cél az uniós elismerés és védetté nyilvánítás elérése lett. Az elképzelés idővel meg is valósult.

– Hogy ma is ilyen állapotban van ez a terület, az leginkább a Natura 2000 hálózatnak köszönhető – mondta el. – Eszerint a környéket mostanság a hálózat európai normáknak megfelelő kritériumai és szabályai óvják. Meg kell mondjam, nagyon örömteli, hogy egy olyan védettségi háló részesei vagyunk, amely Írországtól Olaszországig számos értéket hivatott megőrizni.

Aggályok azonban felmerülnek a különleges természeti terület jogállásával kapcsolatban. Nyomban jött a kérdés, mi történik, ha a legközelebbi vizsgálat alkalmával már nem áll a terület mellé a hálózat. Mi jelentheti akkor az „életmentő” megoldást?

– Ez egy nagyon rossz kimenetele lenne a dolgoknak, de ha mégis így történne, egy erős helyi védettség is megoldást jelentene, bár látni kell, hogy a Natura 2000 védettség markánsabb még az országosnál is – részletezte a szakember.

Megtudtuk azt is, az Európai Unió által létrehozott, a biológiai sokféleség megóvását elősegítő nemzetközi természetvédelmi háló 2013-ban hosszabbította meg az uniós szintű védettséget a területen. Urbán Sándor azt is elárulta, ötévente vizsgálják felül az Abony melletti természetvédelmi terület megóvására vonatkozó döntést.

2018-ban tehát újra napirendi pont lesz a sajátos élőhely, melynek pozitív kimenetelére sokan számítanak.

Szakmai körökben messze hallatszott a növénytársulás híre, a kisvárosban azonban csak kevesen tudják milyen érték is rejtőzik a „határszélen”.

– Sajnos nem sokakat érdekel a településen ez a természeti kincs. A legtöbben tudomásul vették, hogy értékes helyszín van a környéken, de nem érzik át igazán a jelentőségét. Úgy gondolom, nagyobb országos védettséget is megérdemelne a sziki őszirózsát, a heverő sóballát és a sziki ballagófüvet is soraiban tudó csodálatos élőhely – fejezte ki sajnálatát az elnök, s mondandója zárásaként reményét fejezte ki, hogy egyszer mindenkiben tudatosul majd a sokáig fel sem ismert különleges biológiai ritkaság.