A Föld éghajlati rendszere hamarabb összeomolhat, mint gondoltuk

Az éghajlati rendszer összeomlása globális pusztító következményekkel jár, és sokkal hamarabb megtörténhet, mint azt bárki gondolta volna.

A Science Advances tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmány szerint „jó úton” haladunk egy durva fordulópont felé, amelyben az Atlanti-óceán áramlatai hirtelen leállnak. Ha ezt a pontot elérjük, az elképzelhetetlen hatással lesz a globális éghajlatra: Európa nagy területei sarkvidékire hűlnek, és jelentősen megváltozik az Amazonas esőerdőinek ökoszisztémája.  

Számítógépes modellek és múltbeli adatok felhasználásával a kutatók előrejelző rendszert fejlesztettek ki az Atlanti-óceán áramlási rendszer – Atlantic meridional overturning circulation (AMOC) – változásairól. Kiderült, hogy az AMOC, az óceáni áramlatok hatalmas rendszere, amely kulcsfontosságú eleme a globális klímaszabályozásnak, egy hirtelen elmozdulás felé halad, amihez

Az AMOC a Golf-áramlat egy részét és más erős áramlatokat foglalja magában, egyfajta tengeri szállítószalag, amely hőt és tápanyagokat visz a trópusokról az Északi-sarkkör felé, ahol lehűl, és az óceán mélyébe süllyed. Ez az áramlás segíti a Földön az energia elosztását, és modulálja az ember által okozott globális felmelegedés hatásait.

A tudósok régóta próbálják megjósolni, hogyan változhat az AMOC az ember által okozott éghajlatváltozás következtében, különösen mivel az olvadó tengeri jégtakarók kevésbé sóssá teszik az óceánt, megzavarva a sűrűbb sós víz és a kevésbé sűrű édes víz közötti kényes egyensúlyt. Az IPCC becslései szerint a keringés még az évszázad vége előtt leállhat.

A legújabb tanulmány, az eddigi legfejlettebb számítógépes modellezésen alapul. A kutatók a The Community Earth System Model nevű globális klímamodell segítségével számítógépes modellt készítettek, amely maga is hét almodellből áll, amelyek a légkört, a tengeri és szárazföldi jeget, a szárazföldet, a folyókat, az óceánokat és a hullámokat reprezentálják. A földgömböt sokkal kisebb kockákra osztja, mint más modellek, így a becslések pontosabbak.

A szerzők szerint a korábbi modellek túlbecsülték az AMOC stabilitását. Modellezésük az emlékezetes Holnapután (Day After Tomorrow) című filmre emlékeztető történetet jósol: hogyhogy nem, a mozi sztorija éppen az AMOC leállásán alapult.

Az új modell szerint a Jeges-tenger jégtakarója mintegy 50 szélességi fokkal tovább nyúlna lefelé, és több évtized alatt 5–15 Celsius-fokkal süllyedne az északnyugat-európai hőmérséklet. Ugyanakkor az Egyenlítő közelében a hőmérséklet emelkedni fog, felcserélve az Amazonas száraz és nedves évszakát, ami „súlyosan megzavarhatja az Amazonas esőerdőjének ökoszisztémáját”.

Azt nem tudják pontosan megbecsülni, hogy milyen hamar következhet be az összeomlás. „Egyre közelebb vagyunk hozzá, de nem tudjuk, mennyire” – mondta Rene van Westen, a tanulmány vezető szerzője.

Mindazonáltal Van Westen szerint ez bekövetkezhet még ebben a században, és nagyjából attól függ, hogy az ember általi károsanyag-kibocsátások mennyire tolják kitörési pontra az éghajlatunkat. „Sokkal komolyabban kell vennünk a klímaváltozást” – mondta az Utrechti Egyetem klímakutatója a The Guardiannek.

„Az új tanulmány jelentősen növeli a nem túl távoli jövőben bekövetkező AMOC összeomlása miatti növekvő aggodalmat” – közölte Stefan Rahmstorf, a Potsdami Klímakutató Intézet Földrendszer-elemzési részlegének vezetője a Phys.org- nak küldött e-mailben.

Tim Lenton, az Exeteri Egyetem klímatudósa szerint a Föld éghajlatára „olyan hirtelen és súlyos csapást fog mérni, amelyhez szinte lehetetlen lesz alkalmazkodni egyes helyeken”.

Az AMOC összeomlása egyike annak az öt kulcsfontosságú fordulópontnak, amelyek megsértése jelentős, spirális és visszafordíthatatlan változásokhoz vezet bolygónk éghajlati rendszereiben.