SZOLJON

Kevesen tudják, hogy az instant leves ugyanúgy készül, mint a nagymamáé. Végül persze mégsem ugyanolyan a színe, és az íze. A közhiedelem szerint ez a hozzáadott tartósítóktól, ízfokozóktól és egyéb „műanyagoktól” van. A válasz azonban nem a vegyszerekben keresendő.

  Akad olyan, hogy vagy kedvünk, vagy időnk nincs megfőzni nagymamánk receptje alapján készült aranyló húslevest.

„A termék szakácsa – aki lefőzte azt kádnyi levest, amelyből később a levespor készült – egyszerűen így szereti – állítja Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök. – A leveseket, szószporokat ugyanúgy lefőzik, mint otthon tennénk. Ezután leturmixolják, hogy végül élelmiszeripari eljárásokkal a vizet kivonva belőle instantizálják. Bármilyen élelmiszer porítható, akár még a lecsó vagy a töltött paprika is.”

Az így elkészített fogás tartósítószer nélkül is eltartható, hiszen azzal, hogy száraz lett, ugyanúgy viselkedik, mint egy fűszer. A tartósítószerekkel kapcsolatos ellenérzéseinket tehát elfelejthetjük. „Az úgynevezett öntartós élelmiszerek, hetven százalékos vagy még magasabb szárazanyag tartalommal rendelkeznek. Ha légmentesen záródó csomagolásban tárolják őket, sem a penész sem a gombák nem telepednek meg bennük – magyarázza a szakértő. – A tartósságot a szokásosnál magasabb sótartalom is hosszabbítja.”

Élelmiszert persze nem lehet úgy porítani, hogy ne kerüljön bele adalékanyag. „Ezért van szükség az úgynevezett emulgeáló szerekre, amelytől már csak az idegen hangzás miatt is ódzkodunk – teszi hozzá Tóth. – Az emulgeálás során valójában olyan szereket adnak a termékekhez, amelyek biztosítják, hogy a bennük lévő zsiradék elkészítéskor össze tudjon keveredni a vízzel. Az instant étel tartalmaz még csomósodás gátlót, savanyúság szabályozót és ízfokozót. A savanyúságot szabályozó anyag legtöbbször a citromsav – tehát ettől sem kell félni –, amellyel érdekes módon nem a termék ízét, hanem a Ph-értékét állítják be.”

Az instant ételekbe szárítás (liofilizálás) után kerül a tészta, vagy a májgombóc. A vákuumszárított alapanyagok üregesek lesznek: a térfogat megmarad, de a víz elszáll a rostok közül. Ezzel a módszerrel készülnek a kávé és teaporok is.

A fentiek szerint a zacskós ételek nem is annyira rémesek, mégsem szabad minden friss élelmiszert lecserélni. Fekete Krisztina dietetikus szerint az instant élelmiszerek összetevői között lehetnek olyanok, amelyek allergiát okoznak. „A szervezetnek magától nincs szüksége azokra a hozzáadott adalékanyagokra, színezékekre, stabilizátorokra, amelyeket ezek a termékek tartalmazhatnak, ezért az arra érzékenyeknél néha allergiás reakciót válthatnak ki – mondja a dietetikus. – Igaz azonban az is, hogy a különböző technológiák alkalmazásával – ilyen például a szárítás –, a felhasznált nyersanyagok kedvező mennyiségben megőrzik például vitamin tartalmukat. Elképzelhető, hogy a rövid elkészítési idő miatt nem veszítenek többet ebből a tápanyagból, mint amennyit a húslevesben hosszan főzött sárgarépa.”

Ráadásul a legtöbb gyártó vitaminokkal, ásványi anyagokkal is dúsítja ételeit. A dietetikus szerint tehát az instant élelmiszereknek van helye a konyhában, de ne csak ezekre támaszkodjunk, amikor összeállítjuk a vasárnapi menüt.