2007.03.06. 19:19
Szabadon költözhetnek az unióban a cégek?
Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint szabadon áthelyezheti egy magyar kutató-fejlesztő cég, a Cartesio Bt. a székhelyét Olaszországba, miközben megtarthatja az itteni bejegyzését, azaz a honosságát. Az unió alapszerződése, a római szerződés szerint nemcsak a magánszemélyek, hanem a gazdasági társaságok is élvezetik a szabad letelepedés jogát.
A Cartesio Bt. a kedvezőbb piaci feltételek miatt szeretné áthelyezni a székhelyét Olaszországba – mondta el érdeklődésünkre Metzinger Péter ügyvéd, a társaság egyik tulajdonosa. A bajai bt. még 2005 őszén kérte az új, olaszországi székhelye bejegyzését, a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróság viszont elutasította a beadványt. A cég ezek után a Szegedi Ítélőtáblához fordult, amely tavaly áprilisban az Európai Bizottság álláspontját kérte. A testület szerint nincs akadálya a székhelyváltoztatásnak, végleges döntést azonban az Európai Bíróság hoz majd.
„A magyar szabályozás jelenleg kizárja, hogy egy itthon bejegyzett cégnek más uniós államban legyen a székhelye” – mondta el érdeklődésünkre Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. A cégtörvény pedig meghatározza, hogy az minősül székhelyének, ahol a központi üzletvezetés zajlik, valamint a menedzsment elérhető az üzleti órákban. Most ugyanis egy magyar vállalkozás csak úgy teheti át a székhelyét egy másik uniós országba, ha előbb végelszámolja a magyar céget, s újat alapít a másik tagállamban.
Ha a székhelyváltást lehetővé teszi az Európai Bíróság döntése, akkor az ügyben érintett cég olasz belföldi illetőségű lenne, és az olasz szabályok szerint adózna, de az itteni társasági szabályok lennének érvényesek rá. Ugyanakkor a Magyarországon végzett tevékenysége tekintetében a magyar adókötelezettség ugyanúgy fennállna. De ha a cég csak áthelyezi a székhelyét Olaszországba, de a tevékenységét továbbra is Magyarországon folytatja akkor továbbra is Magyarországon kell adóznia – mondta el kérdésünkre Gombkötő Bálint, a KPMG adómenedzsere.
Több, eddig nem rendezett kérdést vetne fel, ha az Európai Bíróság is azt állapítaná meg, hogy más tagállamban lévő székhelyet is be lehet jegyeztetni. Így feltehetőleg újra kellene szabályozni – alighanem közösségi szinten – a gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyelet intézményét. Újra kellene gondolni a hitelezők védelmét szolgáló szabályokat is – mondták el érdeklődésünkre az igazságügyi tárcánál.
A Bizottság egyébként korábban előterjesztett egy irányelv-tervezetet, amely meg kívánja könnyíteni a székhelyáthelyezést. A tervezett szabályozás szerint azonban ezt csak úgy lehetne megtenni, hogy az eredeti tagállamban elveszítené a társaság a jogi személyiségét, és a másik országban új társaságként jegyeznék be.
