Kitört a kórházbotrány

„Hetven-nyolcvan kórház hónapokon belül működésképtelenné válik” – jelentette ki Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa pénteki tájékoztatóján. A Fidesz rendkívüli bizottsági ülést kezdeményezett szombatra, mivel a kórházigazgatók több milliárdos, sok száz oldalas finanszírozási szerződéseiket csak két nappal a határidő lejárta előtt, azaz pénteken ismerhették meg. Schvarcz Tibor, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista alelnöke viszont elmondta: az MSZP elutasítja a rendkívüli ülés összehívását. A kórházak négyötöde azonban már aláírta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hét elején kiküldött új finanszírozási szerződését.

Mikola kifogásolta, hogy az ÁNTSZ nem létező kórházi struktúrára ad ki működési engedélyeket, másrészt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szerinte hiányos finanszírozási szerződéseket küldött a kórházaknak. A dokumentum állítása szerint nem tartalmazza a teljesítményvolumen-korlátot (tvk) és a járóbeteg-ellátás finanszírozását. Az állam csak bizonyos betegszámot finanszíroz, az afölötti gyógyításért nem kap pénzt az egészségügyi intézmény.

Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke elmondta: az intézményvezetők csak akkor tudják kiszámítani várható bevételeiket, ha az ágyszámok mellett azt is pontosan tudják, hány beteg ellátásáért felelősek és ismerik a tvk mértékét is. Hozzátette: az új akut ügyeleti beosztás sem mellékes tudnivaló a működtetéshez, és ezt szintén felülírta az aktív kórházi ágyak csökkenése. Golub Iván, aki az Uzsoki utcai kórház főigazgatója, csak péntek délután láthatta a szerződést. Küttel Péter, az újpesti Károlyi Sándor kórház főigazgatója lapunk kérdésére elmondta: aláírta ugyan a szerződést, de aggályokkal. Nem tudja, hogy hosszú távon a gyógyintézmény szülészet-nőgyógyászat, illetve urológiai osztály nélkül, csökkentett ágyszámokkal működőképes marad-e. Ez még úgy is kétséges, hogy 110-120 dolgozót elbocsátanak.

A vidéki megyei kórházak vezetői is remegő gyomorral írták alá a dokumentumot. Aggodalmuk jogosságát jól példázza a Nógrád megyei kórház esete. A főigazgató ugyan jóváhagyta az áprilistól érvényes finanszírozási szerződést, de ahhoz jogfenntartó nyilatkozatot csatolt, amelyben a finanszírozás újratárgyalását kezdeményezte. Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke kifejtette: azért nem tehették meg, hogy nem írják alá a szerződést, mert a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház adósságállománya jelenleg is meghaladja a 300 millió forintot, így ha a megajánlott OEP-támogatásnak csak a 70 százalékát kapná meg az intézmény, az a tartozás további növekedését generálná. Azt ugyanis elfogadhatatlannak tartják, hogy miközben a kórháznak ellátási kötelezettsége van, naponta mérlegelni kelljen, hogy gyógyíthat, életet menthet-e. Hozzátette: az egészségügyi miniszter határozatának felülvizsgálata érdekében Nógrád megye önkormányzata és a megyei kórház keresetet nyújt be a Fővárosi Bírósághoz.

A szakminiszter szerdán világossá tette, hogy akik nem írják alá a megállapodást, nem fogják megkapni a megfelelő finanszírozást, csak 60-70 százaléknyit, ami komoly veszélybe sodorná a betegellátást. Ennek ellenére nem írta alá a szerződést a Pécsett működő Baranya megyei kórház fenntartója. Az egészségügyért felelős alelnök, Horváth Zoltán jelezte: az új finanszírozás alapján havonta 90-95 millió forintos hiánnyal lehet számolni, és a kórház már most 1,5 milliárd forintos adósságot görget maga előtt. Hargitai János, a megyei közgyűlés elnöke szerint a következmény könnyen megjósolható: a kórház maga alá temeti az önkormányzatot is.

Nem kapnak végkielégítést egyes orvosok?

Nem kaphatnak állami fedezetet az elbocsátott dolgozók végkielégítésére azok a kórházak, amelyek nem írják alá az egészségbiztosítóval az új finanszírozási szerződést – értesült a Magyar Nemzet egy neve elhallgatását kérő egészségügyi minisztériumi tisztviselőtől. A finanszírozásban is lesz különbség a renitens és az elfogadó kórházak között. Mindegyik intézmény ugyanakkora összeget, 146 ezer forintot kap majd teljesítményegységenként, de az utóbbiak “keretét” megemelik, hiszen nagyobb területre és lakosságszámra garantálják az ellátást. Hogy pontosan milyen hátrányokkal kell számolniuk a lázadó intézményeknek, arról maguk a kórházak sincsenek tisztában.