A géniusz igazi arca és elméje

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Firenze és Tokió után augusztus közepétől Debrecenben rendezik meg Az igazi Da Vinci című kiállítást
[/caption]A tárlat megrendezéséről szóló előszerződést a szállításért, valamint az installálásért felelős cég direktora, Kósa Lajos polgármester és Gulyás Gábor, a Modem Művészeti és Kortárs Galéria igazgatója a napokban szignózta. Gulyás jelezte: a rendszerváltás óta nem volt ilyen jellegű kiállítás Magyarországon. Ugyanez a gazdag kiállítási anyag tavaly - Leonardo elméje címmel - még a firenzei Uffizi-képtárban díszelgett, innen Tokióba került, s most a civis város is felkerült a világrengető kiállítások sorába.

Nem csoda, hogy a Modem vezetői arra számítanak, hogy külföldről is sok látogató érkezik majd Leonardóért Debrecenbe, ezért szerte a régióban zajlik a hírverés. A novemberig látható Leonardo-csodák kiállítási ára, összköltsége súrolja a 600 ezer eurót. S mivel nemcsak pénzbeli értéke nagy, hanem az országimázsnak is használ, természetesen Sólyom László köztársasági elnök vállalta a fővédnökséget.

Sárossy László művészettörténész, az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ szakembere szerint a lehető legjobbkor jött ez a lehetőség. Egyrészt, mert a debreceni tárlat ténye egyértelművé teszi, hogy nemcsak Budapest, esetleg Pécs szállhat versenybe sikerrel más városokkal a műkincspiacon, másrészt, mert elmozdulhatunk a jelenlegi holtpontról. Sárossy arra jut, hogy amíg a Millennium környékén a képzőművészet területén is volt miért pályázni, s a kisebb gyűjteményeknek, múzeumoknak voltak lehetőségei, ma igazán csak a "nagyok" (lásd: Szépművészeti Múzeum), illetve a magángalériák kerülnek ziccerhelyzetbe. "A restaurálási munka is megsínylette az elmúlt éveket. Sajnos a legtöbb település és hivatal úgy van vele, hiába van „kéznél” egy-egy értékes lelet, a restaurálása akár 2 milliárd forintot is elvihet. Abba már nemigen gondolnak bele, hogy hosszú távon, például a turizmusnak köszönhetően milyen sokat hozhat vissza egy városnak, településnek, ha helyben találhatunk olyan értéket, ami kivételes" - említi a művészettörténész.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója másként értékeli az elmúlt éveket. Szerinte éppen, hogy 2003 óta lett üdítően pezsgő a hazai múzeumi élet. "A rendszerváltás után tagadhatatlanul elaludt a múzeumügy Magyarországon. De négy éve más időket élünk. A fordulópont a Monet-tárlat, ez volt az az átütő siker, ami megalapozta a mai sikereket" - summázza. Baán szerint már az sem igaz, hogy minden Budapestről szól. "A leglátogatottabb múzeumok listáján előkel"o helyet foglalnak el a vidéki gyűjtemények és galériák" - jegyzi meg. A Dali és az utazó Munkácsy-kiállítást említi. "A múzeumok egymásnak nevelik ki a közönségüket" - állapítja meg, utalva arra, hogy egymást erősítve májusban a Szépművészetiben inkatárlat nyílik, amit követ a Nemzetiben a Dzsingisz kán korát idéző mustra. A debreceni Leonardo-kiállítást ugyanakkor maga is mérföldkőnek érzi.

A polihisztor pályája, avagy hogyan lesz egy festőből matematikus?

Eredeti neve: Leonardo di ser Piero da Vinci

Anchianóban 1452. április 15-én született, és 1519. május 2-án halt meg a franciaországi Cloux-ban. 1469-ben Firenzében Andrea del Verrocchio műhelyében sajátítja el a vonalas rajz, a festészet és szobrászat technikáját. 1482-ben Milánóba költözik. 1495-ben itt kezd hozzá az Utolsó vacsora megfestéséhez.

1500 márciusában Velencébe költözik, majd visszatér Firenzébe. Mérnökként, építészként Caesare Borgia szolgálatában áll. Ezekben az időkben tervezi meg - például - a tank elődjét és a mozsárágyút. 1503-ban Mona Lisa képmásán dolgozik, emellett a köztársaság kormánya megbízza Az anghiari csata című kép megfestésével. 1513-tól Rómában él, és a matematika rejtelmeivel foglalkozik. 1516-tól Franciaországban él, I. Ferenc szolgálatában tevékenykedik.

Anchianóban 1452. április 15-én született, és 1519. május 2-án halt meg a franciaországi Cloux-ban. 1469-ben Firenzében Andrea del Verrocchio műhelyében sajátítja el a vonalas rajz, a festészet és szobrászat technikáját. 1482-ben Milánóba költözik. 1495-ben itt kezd hozzá az Utolsó vacsora megfestéséhez.

1500 márciusában Velencébe költözik, majd visszatér Firenzébe. Mérnökként, építészként Caesare Borgia szolgálatában áll. Ezekben az időkben tervezi meg - például - a tank elődjét és a mozsárágyút. 1503-ban Mona Lisa képmásán dolgozik, emellett a köztársaság kormánya megbízza Az anghiari csata című kép megfestésével. 1513-tól Rómában él, és a matematika rejtelmeivel foglalkozik. 1516-tól Franciaországban él, I. Ferenc szolgálatában tevékenykedik. -->