Hírek

2007.05.24. 06:05

Hogyan lesz cipészből hegesztő?

Egy felmérésre kimutatja: a diplomások munkaerőpiaci esélye 80 százalékos, a szakképzetteké 70, míg a szakképzetleneké mindössze 24-27 százalék. A munkaügyi minisztérium szerint ezért az életen át tartó tanulás a megoldás, hiszen kiutat jelenthet a szegénységből.

Vég Márton

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Kiss Zoltánnak 20 év után kell új szakmát tanulnia – fotó: Kallus György
[/caption]Elméletben szépen hangzik: divatba kell hozni az életen át tartó tanulást, mert az kiutat jelenthet a szegénységből, hiszen piacképes tudással a tartósan munkanélküliek is álláshoz juthatnak. Tehát ha kárpitosként nem találsz magadnak munkahelyet, akkor képezd át magadat villanyszerelőnek, ha pékként nem tudod eltartani a családodat, akkor szellőző- és klímaszerelőként biztosan boldogulni fogsz.

Kimondani ezt könnyű. De a gyakorlatban mindezt iszonyatosan nehéz megvalósítani és többnyire a megélhetési kényszer a motiváció, nem pedig a csillapíthatatlan tudásszomj. Nem kevés időt és pénzt kell áldozni egy bizonytalan jövőbeli állás érdekében, másrészt felnőtt fejjel nem könnyű újra beülni az iskolapadba, valamint a kéznek is nehéz megtanulni egy új szakma mozdulatait.

„Sajnos a cégnek, ahol cipészként dolgozom 20 éve nehézségei támadtak. Ezért saját elhatározásból érdeklődni kezdtem a lehetőségek után, és egy ismerősöm ajánlotta, hogy képezzen át magam hegesztőnek, mert akkor tud segíteni elhelyezkedni” – mondta lapunknak Kiss Zoltán. Hozzátette, még nagyon sokat kell gyakorolnia, mert leendő szakmájának alapfogásaival csak május elején ismerkedett meg, de bízik benne, hogy minden rendben lesz. Van oka az optimizmusra, hiszen hegesztőként még mindig sokkal könnyebb állást találni, mint a szomszédos termekben tanuló kőműveseknek és ácsoknak.

„Magyarországon ma tudunk képezni. Európában sehol nem képeznek jobb géplakatost, üvegest vagy asztalost. Ellenben nem tudjuk elvinni a képzésekre azt a 1,7 millió embert, aki nap mint nap otthon ül” – mondta lapunknak Szilágyi Antal. A SZTÁV Zrt. vezérigazgatója és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács alelnöke hozzátette, diplomásokból már szinte Dunát lehetnek rekeszteni, ellenben az említett fontos szakmák társadalmi megbecsültsége folyamatosan romlik vagy stagnál. Szilágyi szerint a megyékre, régiókra lebontott munkaerőigény feltérképezésen és az iskolaszerkezeten is javítani kellene. „Nem túl szerencsés dolog például, hogy 20 éves fiatalemberek rögtön pályakorrekcióra kényszerülnek, valamint sokan ismerethiányosan, olvasási, szövegértési problémákkal kerülnek ki az iskolákból” – mondta Szilágyi.

Az életen át tartó tanulást tűzte ki célul a "Lépj egyet előre!" program is, amely keretében évente tízezer álláskereső ingyenesen tehet szert a munkaerőpiacon is eladható szakképzettségre. Így az ország végre nem az olcsó munkaerejével, hanem a jól képzett munkavállalóival válna vonzóvá a befektetők számára. „A felnőttképzés csak látszólag tudásszerzési kérdés, ez alapvetően társadalmi esélyeket érintő ügy” – hangoztatta a szociális és munkaügyi miniszter, amikor részt vett az Egész életen át tartó tanulás elnevezésű európai uniós programról rendezett konferencián. Kiss Péter a munkaerőpiaci esélyek és a képzettség közötti összefüggést adatokkal is igazolni kívánta. Egy felmérésre hivatkozva elmondta, a diplomával rendelkezők esélye 80 százalékos, a szakképzetteknél ez 70 százalék, míg a szakképzetlenek mindössze 24-27 százalékánál van remény, számuk tehát rendkívül alacsony.

A statisztikák azt mutatják, a cigány, roma származású férfiak kevesebb mint harminc százaléka jut munkához, míg a nők esetében ez az arány ennek a felét sem éri el. A megváltozott munkaképességűek hivatalos aktivitási mutatója tíz százalék körüli, miközben Nyugat-Európában ez 30-50 százalékos is lehet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!