SZOLJON

GAZDAG ZSÓFIA, 10. D, VKG: — Van kisebb, nagyobb, színes, egyszerű, van új és régi, de vannak olyanok is, melyek egyformák. A külső akár el is árulhatja, hogy mi rejlik legbelül. Egy ajtó mindig felkelti a kíváncsiságunkat: vajon mi állhat mögötte és hová vezet az? Egy színes, simára csiszolt ajtót látva a fantáziánk már szabadon szárnyal. Úgy gondoljuk, hogy a mögötte lévő világ bizonyára csodálatos, ahogy a külsőségek is mutatják. Alig várjuk, hogy beléphessünk rajta és megtudjuk az igazságot. Ha egy öreg, viharvert ajtón kell belépnünk, elfog bennünket a félelem, borzongunk a gondolattól, hogy át kell lépnünk rajta. Legszívesebben visszafordulnánk, csakhogy elkerüljük mindezt.
Az életben sokszor a könnyebben nyíló ajtót választjuk, mindenki a szebbet és tisztábbat szeretné kinyitni. De nem biztos, hogy mindig a nekünk tetsző a helyes út. Ki tudja, talán a fény és a pompa mély, sötét alagútba vezet. Egy régi, nyikorgó ajtó pedig utat nyit nekünk a varázslatosabb világba.

A cikk a hirdetés után folytatódik

FAZEKAS BIANKA, VKG: — Azt hiszem, mindenkinek van egy ajtaja. Ez az ajtó lehet a haladás szimbóluma is, lehet egy általunk választott út, amit egész életünkön át követünk. Lehet egy személy, aki segítségével és támogatásával új irányt szab az életünknek. Lehet egy esemény, egy történés, ami mindent megváltoztat. S lehet az ajtó egy igazi valódi ajtó is, aminek a kilincsét lenyomva egy teljesen új világba érkezünk.
S néha, az ajtó lehet egy akadály is. Hisz mi van, ha nem mozdul a kilincs?! Mi van, ha a kulcs nem illik a zárba?! Velem történt egyszer ilyen. Belecsöppentem egy csoportba, egy új világba, és minden hirtelen szépnek, és csillogónak tűnt. Olyan volt, mint egy mesevilág. Majd minél tovább mentem, minél több ajtót nyitottam ki annál több árnyék jelent meg körülöttem. Elhomályosítva ezzel a csoda világom. Majd legvégül elérkeztem egy ajtóhoz, amit már nem tudtam kinyitni. Próbáltam, de nem tudtam tovább menni. És már a szépséget, a csillogást sem láttam. Nem találtam a visszafelé vezető utat sem.

Óvatosan kell tehát bánni az ajtókkal. Vannak, amiket ki kell nyitni, vannak, amiket ki lehet, de nem tanácsos. S vannak olyan ajtók, amiket nem szabad kinyitni, s ha ki is nyitottad, nem szabad belépni rajtuk, mert nem biztos, hogy visszatalálsz.

Az ajtók nyitogatása, akárcsak az élet, egy óriási kockázat. Van, aki mindent elveszít, de van, aki nagyot kockáztat és nyer...