Jól játszott, de pont nélkül maradt a bajnok ellen a Szolnok – galériával

Többnyire a másodosztályban mérkőztek meg a egymással a csapatok, évtizedekkel ezelőtt olyan meccsre is sor került közöttük, amely az NB I.-be való feljutásról volt hivatott dönteni. Ugyan ettől jó messzire került mostanában mindkét gárda, de az osztály dél-keleti csoportját vezető Békéscsaba és a tavaszra feltámadt Szolnok összecsapása érdekességeket is ígért, amiből az egyik a találkozó előtt már szertefoszlott. Az ESMTK délelőtti szegedi vereségével kiderült, hogy a viharsarki gárda a szolnoki meccs eredményétől függetlenül aranyérmes lett. A MÁV csapata így már nem a ellenfele címnyerésének elnapolására, hanem a győztes két vállra fektetésére készült.

Még pikánsabbá tette a mérkőzést, hogy a vendégeknél helyet kapott a kezdőben Vólent Roland, és Pintér Norbert, akik néhány évet a Tisza-parton is lehúztak, a csapatot pedig a Szolnokon nevelkedett Csató Sándor irányította.

Szolnoki MÁV FC–Békéscsaba Előre 1912 1–3 (0–1)

Szolnok, 1200 néző, vezette: Kovács Gábor Péter (Nagy M., Vilmányi)

Gólszerzők: Pelles P. (63.), Pintér N. (39.), Hulicsár (78.), Zádori (93.)

Kiállítva: Sitku (82.), ill. Pusztai (84.)

Szolnok: Csáki – Kópis, Kardos (Barna V. 80.), Szabó R., ANTAL G. – Lengyel B., TISZA, PELLES (Demeter 85.) – DÓSA (Fazekas M. 68.), ANNUS, Iván M. (Sitku 80.). Edző: Horváth Csaba.

A kezdés előtt a hazai gárda – nagyon szimpatikusan – sorfalat állt a már bajnok Békéscsaba játékosai előtt. Az első percek vendégfölénnyel teltek, amibe több helyzet is belefért. Egy alkalommal a végletekig kijátszott labdát testi épségét sem kímélve blokkolta a szolnoki védő. A vendéglátó csak időnként szabadult ki a szorításból, akkor sem tudták végigvinni támadásaikat. Egészen a tizenhetedik percig, amikor Annus villant egyet, de lövése centiméterekkel fölé szállt.

A félidő derekán sikerült rendezni a hátsó sorát Horváth Csaba legénységének és kiegyenlítettebb lett a meccs. Antal Gábor újabb lökete már jelezte, a MÁV sem csak védekezni szeretne a találkozón. Olyannyira komolyan gondolták ezt a fiúk, hogy át is vették a játék irányítását, amit két további lehetőséggel nyomatékosítottak. Ezek kihagyását azonban a játékrész hajrájában már góllal büntette a listavezető (0-1).

A második félidő hasonló mederben folytatódott, ahogy az első véget ért – a Szolnok veszélyesebben játszott ellenfelénél, de nem sikerült a kapujába találnia. Negyedóra elteltével tört meg a jég, a házigazda erőfeszítéseit végre siker koronázta. Antal baloldali beadását Pelles mintaszerű fejessel küldte a léc alá (1-1). Még élénkebbé vált a mérkőzés, a Békéscsaba semmiképp nem akarta annyiban hagyni a dolgot. Egy távoli lövésből újra vezetést szerzett (1-2), ezt követően paprikásabb lett a hangulat a pályán, a Tisza-partiak mindent megtettek az egyenlítésért, de igazi eseményt a két kiállítás mellett már csak egy újabb csabai gól hozott az amúgy jó iramú és színvonalú találkozón.

Horváth Csaba: – Mindent megtettünk ami tőlünk tellett, de a döntetlen szagú találkozón a helyzeteit jobban kihasználó Békéscsaba végül nyerni tudott. Győzelméhez és a bajnoki címhez gratulálok nekik.

Csató Sándor: – Miután megtudtuk, hogy a mérkőzés előtt már bajnokok lettünk csak felszabadult játékot kértem a fiúktól. A vége egy kicsit parázsra sikeredett, de úgy érzem, hogy megérdemelten nyertünk Szolnokon.