SZOLJON

— A nők jó száz éve kivívták maguknak az egyenjogúságot, ám gyakran úgy érezhetik, hogy csupán a végkimerüléshez szerezték meg a jogot. Gondoljunk csak bele. Gyerek, családellátás, munkavállalás, karrierépítés. Nőttek a terhek, a pénzben kifejezhető biztonságunk pedig egyre kevesebb. Statisztikák is bizonyítják, hogy a nők fizetésbéli megbecsülése, így anyagai biztonságunk nem nőtt egyenes arányba azzal, hogy munkába álltunk — mondta Csapó Ida a berényi könyvtárban tartott előadásán.

A cikk a hirdetés után folytatódik

— Hihetetlen, de nőtt a kiszolgáltatottságunk, mert hiába van önálló pénztárcánk. Egy-két évtized múlva időskorukra tíz nőből hét mélyszegénységben fog élni. Többek között azért, mert speciális helyzetben vagyunk. A világon ugyanis mindenütt a kifejezetten női szakmákban akár 20 százalékkal is kevesebbet keresünk, mint a férfiak.
Miért? — tette fel a kérdést az előadó. Szerinte töredezett a nők karrierje, de legalábbis a munkavállalási ciklusa. Emiatt is alacsonyabb a jövedelmük. A párkapcsolat felbomlása után a gyerekek náluk maradnak és ők lesznek a legveszélyeztetettebb anyagi helyzetűek. Háttérmunkát végeznek, és nincsenek önálló döntéseik, amely akár a cég életét is pozitívan befolyásolnák. A házasság esetleges tönkremenetele után méltatlan helyzetben maradnak a nők, ugyanis a tulajdonlás érzelmi alapon kezelt és még akkor sem tudnak mit kezdeni a megfelezett vagyonnal, ha jog szerint megkapják. Ugyanis a nők nagy többsége nem tud bánni a pénzzel. A másik, hogy Magyarországon is tovább élnek, mint a férfiak, így az úgynevezett özvegyi nyugdíj időszaka után alapvetően „éhen halhatnak”, hiszen átlagosan 12,5 ezer forinttal kevesebb a ma élők nyugdíja, amíg ez az állami rendszer egyáltalán fenntartható. Jelenlegi prognózis szerint 74 éves korunkig dolgozni fogunk.

A cikk a hirdetés után folytatódik

— Igen is tudatosan kell költeni és meg kell tanulni gazdálkodni. Nem lehet függni a férjtől, a gyerekemtől vagy éppen az államtól. Akkor ugyanis nem tud szabad döntést hozni az ember, ha valakitől vagy valamitől függő helyzetbe kerül. A meglévő pénzünkkel kell gazdálkodni, legyen az 100 ezer vagy kétmillió havonta. Biztonsági tartalékot kell képeznünk, akár havonta csak ezer forinttal is, de kezdjük el. Kell, hogy érezzük van tartalékunk, s ne kényszerüljünk bele megalázó helyzetekbe, tudjunk szabadon dönteni. Gyakorlatilag ma mindenkinek kellene Magyarországon is három hónapnyi  tartalékkal rendelkeznie. Gondolkodásmódot kell váltani. Ennek a spirituális dolognak igen is van hatása az ember pénzügyi helyzetére.

Kipróbáltam magamon — mondta Csapó Ida — így bizton állíthatom. Tanuld meg: a pénzzel való gazdálkodás nem önsanyargatás. A fizetésed 10 százalékát kellene magadra fordítani havonta! Akár milyen elkeseredett vagy. Vegyél  elő egy papírt és írd fel (a leglehetetlenebbeket is), milyen lehetőségeid lehetnek, ha munkahely és pénz nélkül maradtál. Mindenki a saját sorsáért felelős, nem áldozatnak kell hinni magunkat, hanem gazdagnak anyagilag, spirituálisan és lelki értelemben is.