Negyvenhat méter széles árkot vágna az ország közepén egy nyugdíjas mérnök
egy közel 300 éves dédelgetett álmot valósítana meg — írta az origo.hu.
Mik ezek?
XEgy majdnem 300 éve tervezett, de soha meg nem valósított terv, a Duna-Tisza csatorna neve bukkant fel a parlament honlapján, amikor szerdán Balogh József, Bács-Kiskun megyei fideszes képviselő kérdést nyújtott be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez. A képviselő azt kérdezi, tud-e arról a kormány, hogy egy Duna-Tisza Csatorna Zrt. nevű cég meg szeretné építeni a két folyót összekötő csatornát, illetve szerepet vállal-e ebben az állam.
A képviselő azért fordult a miniszterhez, mert eljutott hozzá a hír, hogy a Duna-Tisza Csatorna Zrt. képviselője megjelent a választókerületéhez tartozó Tass község képviselőtestületi ülésén, hogy egy 46 méter széles, hajózható csatorna tervéről tájékoztassa a helyieket. Csík Józsefné polgármester az [origo]-nak azt mondta: a cég képviselője tájékoztatta őket a tervezett nyomvonalról, és arról érdeklődött, van-e fogadókészség az önkormányzatban a csatornára, amely Tassnál ágazna ki a Dunából.
— 2002-ben, már nyugdíjasként unatkoztam, és húztam egy vonalat Tass és Tószeg közt, hogy ide kellene csinálni egy csatornát — mondta az [origo]-nak Csizmadia Pál nyugalmazott mérnök, a Duna-Tisza Csatorna Zrt. projektvezetője, hogyan kezdett el foglalkozni a folyók összekötésének tervével. Bár ő eredetileg elsősorban hajózási útvonalként gondolt a csatornára, hamarosan találkozott olyan szakértőkkel, akikkel egyeztetve inkább az öntözés, a Homokhátság vízpótlása lett a csatorna elsődleges célja.
Csizmadia és a vele együtt dolgozó mérnökök a mérnök állítása szerint megnyerték a csatorna ügyének Pákh Lászlót, akinek jelentős gépgyártó vállalkozása van, és aki a csatorna előkészítésének céljaira tavaly megalapította a Duna-Tisza Csatorna Zrt.-t (a társaságnak a cégnyilvántartás szerint tavaly egyáltalán nem volt bevétele). A mérnökök pedig elkészítettek egy megvalósíthatósági tanulmányt: e szerint a csatorna Tassnál ágazna ki a Dunából, átvágná a Homokhátságot, majd Szolnoknál, Tószegnél érné el a Tiszát.
A nyugalmazott mérnök szerint könnyen lehet, hogy az elsivatagosodás miatt jelentős népességet kell majd átköltöztetni a Kiskunságból az ország más területére. A csatorna segítségével viszont másodpercenként 50 köbméternyi vizet lehetne a száraz területekre vezetni, amivel Európa éléskamrájává lehetne tenni a vidéket. Emellett jelentős hajóforgalmat lehetne lebonyolítani, a 46 méter széles csatornán két teljes hajókonvoj is elférne egymás mellett.
—A megvalósításhoz két dolog kell: az állam szerepvállalása és az emberek támogatása — mondta Csizmadia, aki azért járja a falvakat, hogy az önkormányzatokon keresztül meggyőzze az embereket. Az állam jóindulatának megnyeréséért pedig évek óta ír leveleket, a második nemzeti fejlesztési terv tervezése idején például írt Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek és Bajnai Gordon fejlesztési miniszternek is. A csatornát meg is említik az Új Magyarország fejlesztési terv Dél-Alföldi Regionális Operatív Programjában, sőt, a tavaszi választási kampányban az MSZP és a Jobbik is felvette a választási ígéretei közé a megépítését.
Csizmadia szerint a csatorna megépítésének költsége 350 milliárd forintra tehető. Első körben azonban mintegy 400 millió forintra lenne szükség, hogy magasabb elméleti tudású szakemberek elkészítsenek egy végleges tanulmányt, amely igazolná, hogy hasznos lenne a beruházás. A végleges tervekkel Csizmadia szerint már meg lehetne keresni az Európai Uniót, hogy a következő költségvetési ciklusban (2013-tól 2020-ig) adjon támogatást a beruházásra.
Csík Józsefné az [origo]-nak azt mondta, a tassi önkormányzat még nem döntött a tervről, és lehet, hogy az önkormányzati választásokig már nem is fog, de szerinte a község valószínűleg támogatja az ötletet. A Tisza partján, a tervezett csatorna másik végpontján fekvő Tószeg polgármestere, Gyuricza Miklós pedig azt mondta: tudnak ugyan a tervről, voltak egyeztetéseken, de egyelőre olyan kevés a konkrét információ, hogy se ellene, se mellette nem tudna állást foglalni.
Csizmadia azt szeretné, hogy a csatorna bekerüljön az úgynevezett Duna-stratégiába, ami a kormány szándékai szerint egyik kiemelt témája lesz 2011-ben a magyar EU-elnökségnek. A Duna-Tisza Csatorna Zrt. tulajdonos vezérigazgatója, Pákh László - Csizmadia szerint - a kormányváltás óta egyszer már találkozott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel, aki a rövid megbeszélésen azt mondta, támogatják az ötletet.
A vidékfejlesztési miniszternek egyébként 15 napja van arra, hogy választ adjon Balogh József kérdéseire, így legkésőbb szeptember közepén kiderül, mi a kormány álláspontja a Duna-Tisza csatornáról.
A Duna-Tisza csatorna terve nem új ötlet. Dillher báró, Szolnok parancsnoka 1715-ben terjesztette a bécsi udvar elé egy Pesttől Szolnokig vezető, a Dunát a Tiszával összekapcsoló, hajózható csatorna tervét. A báró szerint a csatornát "minden nehézség nélkül és csekély költséggel" meg lehetett volna építeni, segítségével pedig az erdélyi só és fa, illetve a tiszai hal is eljuthatott volna Budára, majd a Dunán a birodalom nyugati tartományaiba.
A báró terve azonban annak ellenére sem valósult meg, hogy az ötletet időről időre újra elővették: az 1840-es Országgyűlés törvényt is alkotott a Dunát a Tiszával összekötő csatornáról, és egy évszázaddal később, 1943-ban is benyújtottak egy törvényjavaslatot a csatornáról. Az építkezés a II. világháború után, 1947-ben meg is indult: az öntözőcsatorna Dunaharasztinál ágazott ki a Ráckevei-Duna-ágból, de csak a 22 kilométerre fekvő Dabasig jutottak, amikor az építkezést leállították.
Egy másik Duna-Tisza csatorna meg is valósult: a valaha Ferenc-csatornának, ma szerbül Veliki kanalnak hívott mesterséges vízfolyás 118 kilométer hosszan húzódik a mai Szerbiában Bezdán és Óbecse között. Van egy leágazása - korábban Ferenc József-csatorna, ma Mali kanal néven -, amely Sztapárnál indul, és Újvidéknél éri el a Dunát. A Ferenc-csatornát még 1793-ban kezdték építeni, 1802-ben adták át. Bár azóta többször modernizálták, mára elvesztette a jelentőségét.
Forrás:
http://www.origo.hu/print/itthon/20100902-ujra-elovettek-a-dunatisza-csatorna-tevet.html
A cikk küldése e-mailben
XHozzászólások –
eddig 10 hozzászólás érkezett-
10. hfe 2010. szeptember 3. 19:12
Régóta figyelem már, hogy a szerkesztő a témákat hová sorolja, és meg kell mondanom, nehéz eligazodni. Ez a hír a bulvár kategóriát kapta, miközben köze nincs hozzá. Bulvár kategóriába a pletykák, hírértékű valótlanságok tartoznak általában, de nem az ilyen cikkek. Jó lenne, ha képeznék magukat az illetékesek. Most lehet, hogy moderálnak, mert csúnyát mondtam.
-
9. hfe 2010. szeptember 3. 13:30
8. horvathtib, az ilyen szöveget én csak értelmetlen sötétzöld szövegnek tartom, mert híján van minden szaktudásnak. A Tisza II. építése során, és még utána is ugyanilyen környezeti katasztrófáról szóló ijesztgetéseket hallhattunk: kipusztulnak a honos élőlények, minden tönkre megy a magas talajvíztől a tó körül. Az önkormányzatok lajt kocsival hordatták a vizet a talajvizet észlelő kutakba, hogy meghamisítsák a méréseket. Aztán kiderült, hogy olyan őshonos élőlények települtek vissza, amelyek már rég nem voltak fellelhetők itt. A tó ezen részei védettek, és a sötétzöldek mélyen hallgatnak. Olvastam valahol: csak akkor állj ki valami mellett, vagy ellenezd azt, ha tudásod alapján vagy arról meggyőződve. Ha csak hallottál, vagy olvastál róla, akkor csak figyelj tovább. Ennyit az ökológiai katasztrófáról.
-
8. horvathtib 2010. szeptember 3. 08:29
Tisztelt abc2010!
A Tiszavirág híd szállítás egyszeri és megismételhetetlen munka. Hol lesz ilyen a közeljövőben, amely indokolná a hajózó csatorna megépítését. Azt nem tudom, hogy mennyit járt a Kiskunságban, de elárulhatom, hogy ott, ahol építeni tervezik ezt az építményt, nem mondhatnám, hogy csupa homok. Az leginkább a Kiskunsági Nemzeti Park területén belül lelhető fel, mint természetvédelmi terület. Egy ilyen volumenű csatorna pedig ha belegondol, bizony ökológiai katasztrófához vezet, ami persze rengeteg embert rövid távon mélységesen nem érdekel. El tudja ön képzelni, hogy hányféle élőlény élőhelye szűnik meg, változik meg az életkörülménye, amely egy-egy faj kipusztulásához vezet? Rengeteg élőlénynek a csatorna megépítésével egyszerűen a szaporodóhelye szűnik meg? Ezzel pedig további fajok élettevékenysége lesz korlátozva a táplálékmegszűnés miatt? Persze az ember önző, nem érdekli a környezete mennyire pusztul el, pedig majd akkor fogunk igazán sivatagokról beszélni. De ez már önt nem értdekli, mert a föld alatt lesz ugye? És a gyermeke, unokája? Őirántuk nem érez felelősséget?
Tisztelt mávista!
Nem tudom ön mennyit ért meg, de elárulhatom, hogy az áruszállítást a Tiszán nem mostanában szüntették meg, hanem már a 70-es évek elején, tekintettel arra, hogy rendkívül gazdaságtalan a folyami áruszállítás, legalábbis azzal indokolták, amiben van is némi ráció, tekintettel arra, hogy kikötőket kellene építeni, ami nem kis pénz, és a kikötőből ugyebár gépkocsikkal tovább kell szállítani az árut, mivel saját lábán az istennek sem akar eljutni oda ahová kellene, hogy megérkezzen.
A hozzászólásomat úgy látom nem értette meg, pedig azzal kezdtem, hogy a Duna-Tisza közét egyszerű módszerrel lehetne vízzel ellátni, javaslom, mégegyszer olvassa el amit írtam.
A vízügyi lobbit pedig legyen szíves ne emlegesse, mert azoknak az az érdeke, hogy minél több, nagyvolumenűnek látszó beruházásban vegyenek részt, mert az államtól annál több pénzt lehet lepumpolni, és nem érdekli őket, hogy az jó, vagy rossz. Ha rövid a memóriája, javaslom szíves figyelmébe a Nagykunsági öntöző főcsatorna nevű remekművet. Tessék utána nézni, mit okozott ez alatt a pár évtized alatt. Merthogy több rosszat mint jót, az biztos. Utólag már kezdik nyilvánosan is beismerni, mekkora ökörségeket csináltak. Csakhogy ez már késő.
Merem állítani pedig, hogy többe fog kerülni az országnak ha megépítik, mintha nem építenék meg. -
7. mávista 2010. szeptember 2. 20:14
A csatornáról készített 2000 környékén az MTA egy hatástanulmányt (Beszédes tervnek hívták egy magyar vízépítész mérnök volt),melyben leírják,hogy sokkal többe fog kerülni az országnak ha nem építik meg mintha megépítik.
Nemcsak öntözésre,hajózásra lehet használni hanem akár árvizek levezetéséhet rekreációs tevékenységek folytatására is.
A hajózás a közúti fuvarozás miatt van elnyomva pedig drágább veszélyesebb tönkre vágja az utakat,nagyobb környezetterhelést is jelent.
Kedves Horvathtib!
Csak javasolni tudom,hogy menj el vízügyi képzésre ha ennyire érdekel a téma,de mégsem értesz hozzá. -
6. abc2010 2010. szeptember 2. 19:47
Ja, és igen, az ingyen munkaerő biztosított börtöntöltelék ingyenélőink által, ezért a költségek csak a kisajátításokra hegyeződnek ki.
Hát a közérdekű cél szentesítse az eszközt, senki spekuláns ne húzzon hasznot, egy országnak hasznos beruházásból.
Ökológiai katasztrófa??? Hol él az az ember aki egy hajózható, öntözésre alkalmas elképzelést katasztrófának minősít? Az üres homokon /Szahara/ mit lehet még rontani??? -
5. abc2010 2010. szeptember 2. 19:39
Nem értek hozzá, de Szolnokra a gyaloghíd elemei a Dunán át, a Tiszán keresztül érkeztek meg, hajón. Ez volt az olcsóbb, a gyorsabb, és egyáltalán, a lehetséges mód. Igaz, óriási volt az út, de járható volt végig.
Nem kellene leírni a hajózást egy olyan országban, ahol több lehetőség van rá, mint bárhol a világban. -
4. armedX 2010. szeptember 2. 17:33
Van elég segílyes meg börtöntöltelék. Előlehet nekik venni a kubikos taligát és teljesítményarányosan biztosítani nekik az étkezést.....
-
3. augusterodin 2010. szeptember 2. 17:05
AZ IDŐ RÖVID. AZT OLVASTAM ,HOGY HAT MÉTER A TALAJVÍZSZINT CSÖKKENÉS. HA EZ IGAZ NICS IDŐ A VITÁRA. ANNÁL IS INKÁBB MIUTÁN EGYSZER MÁR ELKÉSZULT A TERV ÉS NEKI IS FOGTAK A MUNKÁNAK . TUDOM HOGY BŰN LENNE KAPKODNI ILYEN NAGY HORDEREJŰ ÜGYBEN , DE AZT AZÉRT MEGYJEGYZEM ,HOGY A TETT HALÁLA AZ OKOSKODÁS. HA A HAJÓZÁSI RÉSZ NEM IS JÓ DE AZ ŐNTÖZÉSI LEHETŐSÉG SOKAT FOG HOZNI .UGYANIS EGYRE VILÁGOSABB ,HOGY A VÍZELLÁTÁS SZABÁLYOZÁSRA NAGY SZÜKSÉG VAN A DUNA- TISZA KÖZÉN.
-
2. horvathtib 2010. szeptember 2. 15:32
Látszik, hogy valóban unatkoztában húzta azt a vonalat, és gondolt hozzá a kedves nyugdíjas egy nagyon őrült ötletet. Én rögtön megkérdezem, hogy ugyan mi szükség lenne rá? Magyarországon a hajón történő áruszállítás egyenlő a nullával. A Dunán kívül nemigen akad folyó, nemhogy csatorna, ahol áruszállítás, vagy személyszállítás történik.
A Duna-Tisza közének vízellátását sokkal egyszerűbben meg lehet oldani, ahhoz nem kell óriási költségen megépített csatorna, csak a Dunát kell újra kiereszteni a valamikori árterére szabályozott körülmények között. Gyors, és töredékébe kerül, mint ez az építmény.
A leglényegesebbet utoljára hagytam. A kedves nyugdíjas belegondolt-e ugyan abba, hogy ezzel az ötletével milyen ökológiai katasztrófát idézne elő, ha megvalósulna a lázálma? Sokkal többet veszítene az ország a réven, mint amit nyerne a vámon.
Egy ilyen beruházást globálisan kell vizsgálni, és nem csak lufiként kell elereszteni, és aztán majd meglátjuk!
Remélem a miniszter úrnak lesz egy-két jó szava ehhez az agyament ötlethez. -
1. augusterodin 2010. szeptember 2. 14:55
V É G R E !!!!!! A MUNKAERŐ ADOTT. A BÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSBAN ÚGYIS GOND HOGY A KÖLSÉGEK HOGYAN TÉRÜLNEK MEG. LÁSD A MÁSIK CIKKET AMIHEZ OTLETET ADTAM. HAJRÁ. MUNKÁRA FEL .
Jelentem a moderátornak!
XJelentem a moderátornak!
XJelentem a moderátornak!
XJelentem a moderátornak!
XJelentem a moderátornak!
XJelentem a moderátornak!
XJelentem a moderátornak!
XJelentem a moderátornak!
XJelentem a moderátornak!
XJelentem a moderátornak!
XHozzászólok a cikkhez
A cikkhez csak bejelentkezett olvasóink szólhatnak hozzá. Miért kell regisztrálnom? Bejelentkezek | Regisztrálok
Miért kell regisztrálnom?
X- Legfrissebb
- Legolvasottabb
- Legvitatottabb
Kiemelt témák - SZOLJON.HU
Programajánlók | Olaj KK | Előfizetési akció! | Szoljon lány jelentkezés | Kék hírek | Való Világ5 | Szoljon videók | Balesetek | Traffipax | Lemezajánló | Szolnoki Szimfonikus Zenekar | Nettóbér-kalkulátor | Téged is vár a Nyíregyházi Főiskola | Állásajánlat a JIC-nél | Moziműsor
Képgalériák
Astronet – A nap gondolata
A legtöbb társaság olyan, hogy aki azt a magányosságra cseréli, az jó vásárt csinál. Schopenhauer-
A barátság és a munkája során számos kapcsolatot köt. Sikersorozat következik életében. Szívügyek terén boldog, s bizakodó lehet.
-
A Vénusz pozitív hatására dinamikus, magabiztos, és bármilyen vállalkozásban megállja a helyét. Párkapcsolat terén vigyáznia kell, nehogy zűrzavarok keletkezzenek.
-
Sokat dolgozik. Ha fáradtságot érez, figyeljen oda magára, ne várja meg, amíg a kimerültség miatt lelassul. Baráti kapcsolatai és a szerelmi élete kedvezően alakul.
-
Jól kezdődik és jól is végződik a mai nap. Ha kellően odafigyel a pénzügyekre és az otthoni dolgaira, akkor nem kell semmilyen bonyodalomtól tartania.
-
Szorgalmasan és kitartóan dolgozik. Segítséget is kap egy fontos feladathoz. Számítson rá, hogy egész nap hajtania kell.
-
Egy peres ügyben csak veszíthet. Sokkal könnyebben kellene élnie. Családtagjai sokat segítenek abban, hogy lazábban fogja fel a problémákat.
-
Anyagi gondok nehezítik a helyzetét. Semmi sem úgy alakul, ahogyan remélte. Meggyűlhet a baja hanyag és nemtörődöm ügyintézőkkel.
-
Otthoni problémája egész nap gyötri. Tudja, hogy a dolognak minél hamarabb meg kell oldódnia, vagy pedig önnek kell orvosolnia valahogy. Ha nem kapkod, minden...
-
Tanulmányaiban kedvező fordulatra számíthat. Mindent elérhet, csak ki kell nyújtani érte a kezét. Ha vannak kapcsolatai, azt most remekül hasznosíthatja.
-
Bolygója kedvezően áll, s főként szakmai életében segíti. Legyen kezdeményező, ragadja meg a nagyszerű lehetőségeket! Pénzbevételre számíthat.
-
Szerelmi életét a Vénusz befolyásolja. Gyengédség, flört vagy hatalmas szenvedély, most mindegyikben bővelkedhet.
-
Bolygójának, a Jupiternek köszönhetően vidámság és nagyon aktív szakmai élet várható. Jó oka van a bizakodásra. Este lazítson, séta után olvasson egy könnyű...
Receptválogatások
Gesztenyés desszertek
A gesztenye az egyik téli kedvencünk. A pürét otthon készíteni kissé macerás, de szerencsére készen is megvehetjük, hogy csudás desszert készüljön belőle!








