SZOLJON

Az ezredforduló óta  6 millióról 7,6 millió fölé emelkedett Magyarországon a külföldi vendégek és 18,4 millióról közel 20 millióra az általuk eltöltött vendégéjszakák száma. A növekedés azonban döntően Budapesten csapódott le. A KSH napokban készült elemzése szerint tavaly már a Magyarországra látogató külföldiek közel kiétharmada a fővárost is magában foglaló központi régiót kereste fel. Az ebbe a térségbe látogató külföldiek száma 37 százalékkal emelkedett 2000 óta.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A többi régió közül csupán kettőben, a nyugat-dunántúliban és a megyénket is magában foglaló észak-alföldiben volt megfigyelhető növekedés. Jól jelzi ezt az a tény, hogy az elmúlt évben az amerikai, a brit, az izraeli, a japán és a spanyol vendégek kilenctizede kizárólag fővárosi szálláshelyeket kereste fel. A keleti régiókba, így megyénkbe is Németországból, Romániából és Lengyelországból érkeznek a legtöbben.

Az elmúlt kilenc esztendő adataiból egyértelműen látszik, hogy a keleti országrész idegenforgalmát mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma alapján a belföldi vendégforgalom határozta meg. Ezt támasztják alá a megyei adatok is. Hiszen míg a szűkebb hazánkat felkereső turisták száma az ezredforduló óta csaknem megduplázódott, addig külföldieké alig emelkedett. Sőt a az általuk eltöltött vendégéjszakák száma még csökkent is. Így még 2000-ben minden negyedik turista külföldi volt a térségünkben, tavaly már csak a vendégek 16 százaléka érkezett a határon túlról.

Az adatok nem lepték meg a szolnoki Tiszainform vezetőjét. Hering Krisztina szerint külföldiek egy ország fővárosát ismerik jobban. Mindezt hazánk esetében még erősíti is a Magyar Turizmus Zrt.. Kampányaiban ugyanis elsősorban a fővárosra és Balatonra helyezi a hangsúlyt. Az indoklás szerint azért, mert ezekre a helyekre látogat a legtöbb vendég.

Csakhogy ez amolyan róka fogta csuka esete. Hiszen a hirdetések hatására a kiemelt területeken még tovább nő a vendégforgalom, ami újabb indokkal szolgálhat arra, hogy még inkább ezeket a térségeket hangsúlyozzák a külföldi megjelenésekben. Az elmúlt években régiós marketingre szánt pénz is kevesebb lett, és felhasználása is korlátozottabb. Jász-Nagykun-Szolnokban ugyanakkor a megyei önkormányzat is biztosít támogatást szűkebb hazánk a külföldi népszerűsítésére.

Hering Krisztina szerint nem csak marketingen múlik a külföldi idegenforgalom fellendítése. A megye idegenforgalmába is meghatározó fürdőkben ugyanis óriási túl kínálat van a hazai piacon. Az elmúlt években ugyan történtek fürdő fejlesztések, ám ez kevés. A szolgáltatások színvonalának további emelésére lenne szükség.

Amit a statisztikákból nem látszik

A külföldi vendégek a legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó négy- és ötcsillagos szállodákat keresik. Ezekből pedig szűkebb hazánkba kevés van. Ám ugyanakkor az is tény, hogy megyében számos kempingben gyakran heteket, hónapokat töltenek el a külföldi, elsősorban holland, német vendégek.

A szálláshelyek adataira épülő statisztikákban ugyanakkor nem minden vendég jelenik meg. Németek és osztrákok ugyanis igen nagy számban vásároltak apartmanokat, lakásokat Cserkeszőlőn, de Abádszalókon és Berekfürdőn is találni üdülőtulajdonosok közt külföldieket.  

Jász-Nagykun-Szolnok megye idegenforgalma

                                                2000                  2008
Vendégek száma:                    90 446 fő         163 667 fő
ebből külföldi:                          23 070 fő          27 120 fő
Vendégéjszakák száma:          350 340 éj        465 102 éj
ebből külföldi:                         138 725 éj        123 712 éj
Átalagos itt tartózkodási idő:           3,9 éj               2,8 éj
külföldieknél:                                   6 éj               4,6 éj