SZOLJON

Szűcs Zoltán 1983. március 15-én szerelt fel nyomozóként a Szolnoki Rendőrkapitányság állományába. A legutóbbi írásunkban az alezredes beszélt egy vasrudakkal üzletelő csaló kalandos elfogásáról, szó esett eltűnt csokitojásokról, illetve a megyeszékhelyen lefülelt prostituáltakat futtató hálózatról is. 1992-őt írtunk ekkor.
Az 1992-es esztendő volt az egyik olyan év, amikor kiemelten sok bűncselekmény történt a térségben. Addigra már két év telt el a rendszerváltás óta, az emberek szabadabban éltek, míg vállalkozások indultak, volt, akit éppen elbocsátottak a gyárakból. Utóbbiak közül egyesek igyekeztek ezt kompenzálni valahogyan. Sajnos az egyre komolyabb vagyon elleni cselekmények kerültek előtérbe.

— Volt egy nagy sorozat, ahol egy férfi tucatszámra törte fel a lemezszekrényeket a szolnoki intézményekben, iskolákban — folytatta Szűcs Zoltán. — Az látszott, hogy az illető profi módon nyitogatja a szekrényeket, viszont a megelőzés érdekében nem tudtunk mindegyik intézménybe rendőrt állítani. Sok adat érkezett be hozzánk, rengeteg nyomot rögzítettünk, ezek feldolgozása az akkori technikát tekintve több hetes munkafolyamat volt. A bűnügyi térkép akkori elődjét próbáltuk meg alkalmazni az elkövető tartózkodási helyének beazonosítására. Felírtuk az utcák nevét és a házszámot, ahol a kárvallott intézmények voltak. Ez alapján kirajzolódott, hogy az illető milyen térségben mozgott. Feltételeztük, hogy az adott körön belül kell lakjon ahhoz, hogy minél hamarabb az eltulajdonított tárgyakkal vissza tudjon húzódni a búvóhelyére. A környéket beazonosítottuk, megnéztük, hogy innen kik kerültek már korábban egyéb ügyek kapcsán a rendőrség látókörébe. Annak is utánajártunk, hogy közülük ki ül éppen börtönben és ki nem. A következő lépésként, amikor már csak egy fél tucat ember maradt feltérképeztük mindannyiukat lenyomoztuk, hogy mivel foglalkoznak. Egy éjszaka aztán teljesen véletlenül megcsörent a telefon és a debreceni rendőrkapitányságról kerestek bennünket, hogy elfogtak egy szolnoki férfit egy helyi iskola közelében. A helyszín környékén nem találtak behatolásra utaló jeleket, viszont a nála lévő táskában számtalan betöréshez használatos eszköz lapult.
Hajnalban elmentek a fiatalemberért Debrecenbe, aki kihallgatása során bevallotta, hogy ő követte el a szolnoki lemezszekrény feltöréseket. A házkutatáskor tárgyi bizonyítékok is előkerültek. A férfi nemcsak Szolnokon kamatoztatta tudását, hanem más vidéki városokban is. Debrecenbe azért rándult át, mert érezte, hogy szorul a hurok a nyaka körül, s a rendőrök erősen a sarkában vannak. Ennek az ügynek a sikeres felderítéséhez a véletlenen túl, összehangolt csapatmunka kellett, hiszen már közel álltak ahhoz hogy az elkövetőt elkapják.