SZOLJON

Kis kutya, nagy kutya, nem ugat hiába — a szolnoki Vércse úti oltóhelyen kimondottan igaz a szólás, hiszen minden eb megkapta a veszettség elleni oltást. Legtöbbjüknek még meglepődni, vakkanni sincs ideje, mert dr. Bóné László szakállatorvos gyakorlott, gyors mozdulattal szúrja az állatok bőre alá a vakcinával teli injekciós tűt. A hideg, szeles-esős idő ellenére is sorban érkeznek a páciensek. Van, amelyiket „úri módon” autóval hozza a gazdája, másoknak be kell érniük a gyaloglással.

A négylábúak között mindenféle rendű-rangú megfordul, a fajtatisztától a keverékig. A betegséggel szemben nem véd a társadalmi különbség a kutyák világában sem: a veszettség nem válogat. Egy kicsi, törpe pincserhez hasonló kutyus kimondottan érdeklődő természetű: az előre kikészített injekciós tűket szagolgatja vidáman, míg középkorú hölgy gazdája le nem fogja az oltáshoz. Hátrébb már várnak a sorukra termetesebb kutyák is. Legtöbbjük nyugodt, de van, amelyek itt akarják lerendezni a nézetkülönbségeiket: hangosan ugatnak és vicsorognak egymásra. Ölre is mennének, ha a gazdák erős kézzel nem fognák a pórázukat.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A sokféle küllemű eb között feltűnik egy szürke színű, nemezes szőrű puli. A Dugó névre hallgató állat gazdáját megkéri Bóné doktor, fogja meg a kutya fejét, míg ő beoltja. A hölgy azonban közli: nem kell azt, nem harap az állat. Így is van, a tízéves kutyus szelíden tűri az oltást, de azért nyikkant egyet közben. Aztán vidáman szabadul ki a doki kezéből, s már ismerkedik is egy fekete kutyussal. Alig mennek pár lépést, a nagy barátság — Dugó nevéhez illően — máris „szexuális kontaktusba” torkollik. A gazdák alig tudják szétválasztani a szerelmes párt. Nevet is mindenki, megjegyezve: talán Bóné doktor véletlenül Viagra injekciót adott nekik. S ha már a témánál tartunk: hamarosan egy olyan kutyus kerül sorra, amelynek az apja argentin dog, az anyja pedig egy kis, foxiszerű kutya. „Furcsa párosítás, ugye?” — mondja a gazdája. A két szülő egyed termetét ismerve valóban elgondolkodunk a nem mindennapi produkción...

„Nem kell valakinek kutya?” — érkezik egy újabb gazdi. Oltani hozta ugyan a kutyust, de szeretne egyben szabadulni is tőle. Ám itt nem járt sikerrel, mert mindenki csak a fejét ingatja. Így nincs mit tenni, irány oltás után hazafelé a farkát vígan csóváló kutyával...

— Hatóságként már többször kért fel az ÁNTSZ, hogy vizsgáljak meg állatokat, nem veszettek-e — mondja dr. Bóné László. — Egyszer egy sünt hoztak, s mikor közöltem a családdal, hogy tartsák otthon megfigyelés alatt, először igencsak meglepődtek. Aztán annyira jól tartották, hogy teljesen hozzájuk szokott, imádta náluk a virslit. Máskor egy óvodában befogott denevért kellett megfigyelnünk veszettséggyanúval. Szerencsére nagyobb volt a füstje, mint a lángja az esetnek, mert nem volt az állattal semmi baj.

A külvárosi, tanyasi kutyákkal vigyázni kell

Egyre több az oltatlan eb Szolnokon, mert minden évben kevesebben mennek el beoltatni kutyájukat veszettség ellen — tudtuk meg dr. Bóné Lászlótól. Az oltás ára 2800 forint, plusz 200 forint az új oltási könyv. Újdonság még a 260 forintos államigazgatási díj. A városi kutyákkal kevesebb gond van oltáskor, a külvárosi, tanyai részeken viszont harapósabbak az állatok. Ekkor jönnek olyan praktikák, mint a nyaklefogás hosszú szárú kovácsfogóval, vagy kikötés egy kerítésre. — Lehet, állatvédőknek ez nem tetszik, de sokszor a tulaj sem meri lefogni, mert őt is megharaphatja a felbőszült kutya — mondta a doktor.