SZOLJON

— Ezt látniuk kell, a szavakból úgysem tűnik ki, milyen rosszak felénk az utak — hívta fel szerkesztőségünket egy nyugdíjas férfi.
A Tiszavárkony-Szőlők Iskola-dűlői házban élő idős úr kérésére felkerekedtünk, hogy magunk is megnézzük az utak állapotát.

Tiszavárkonyon keresztülautózva egy elágazáshoz értünk: Tiszavárkony-Szőlők, áll a táblán. Lefordulunk, egy keskeny betonúton haladunk tovább. Nem vagyunk ismerősek, így pontosan nem tudtuk, hol kell a még betonozott útról lefordulni. Mint később kiderült, rossz helyen tértünk le, bosszúságunkra. A nagy sárban elakadtunk az autónkkal, miután segítséget kértünk és kaptunk, majd begyűjtöttük a pontos információkat, továbbmentünk. Nemsokára megtaláltuk a kérdéses utat: Iskola-dűlő. Autóval bemenni azonban már nem mertünk, inkább nem kockáztattuk, hogy újból a sárban kaparjon a kerék. Gyalog vágtunk neki...

— Látják ugye most már, hogy miről beszéltem. Még gyalog is nehéz, autóval sem ajánlatos bejönni az utcába — fogad Bukor Frigyes. — És így van ez már évek óta, legalább öt esztendeje — mondja.

A nyugdíjas férfi elmondta, hogy valamikor a 2000-es év táján összefogtak jó páran, főleg utcabeliek, és törmelékkel töltötték fel az utcát.

— Nagyon sokan segítettek, mindenkinek a neve fel van írva erre a papírra — mutatja a nyugdíjas úr. — Nem is volt gondunk addig, amíg elkezdtek közművesíteni. Bevezették a gázt, a  telefont, szennyvízcsatornát építettek, na, a munkálatok során alaposan összetúrták az utat. Sajnos azóta így van. Jeleztük már, de sajnos nincs még megoldás — mutat a pocsolyákkal, gödrökkel „tarkított” útra.
Elmondása szerint emellett gondot okoz az is, hogy az út mellett nagy a fű, belóg oda. Van olyan fa, ami már a közterületen van.

— Az útnak hét és fél méternek kellene lennie, de nincsen annyi — mondja Bukor Frigyes, miközben lépésekkel próbálja lemérni az út szélességét. — Nem tudom, mikor lesz megoldás, de nagyon jó lenne, ha rendbe tennék az utat, mivel így nagyon nehéz közlekednünk. Már mi magunk szoktunk elegyengetni, rendbe tenni annyi helyet, ahol legalább gyalog el tudunk járni. Akkor is csak úgy érdemes elindulni, ha gumicsizmát húzunk... Reméljük, előbb-utóbb megoldódik a probléma — tett hozzá végül.

Szinte teljesíthetetlenek a pályázatok feltételei

— Sajnos sok biztatót nem tudok mondani az utakkal kapcsolatban — reagált Mészáros Zoltán, Tiszavárkony polgármestere, amikor megkerestük a felvetéssel, problémával. — Az útfelújításokra kiírt pályázatok legtöbbje olyan, ami szinte elérhetetlen a magunkfajta kistelepülések számára. Olyan feltételeket támasztanak, amiket mi nem tudunk teljesíteni. Szerepelt például kiírásban az, hogy az út legalább 750 méter és gyűjtőút legyen, emellett az illetékesek által bizonyíthatóan legalább 500 autónak kell naponta a kérdéses úton áthaladnia. Ilyen feltételekkel mi szinte esélytelenül pályázhatnánk — magyarázta a polgármester. Arra sajnos jelenleg nincsen lehetőség, hogy saját erőből tegyék rendbe az utakat.

— Jelenleg nem tudunk annyi törmeléket összeszedni, amivel feltölthetnénk az utakat. Az utak mentén lévő füvet viszont, ahogy Tiszavárkonyban és Tiszavárkony-Szőlőkben is, rendszeresen levágják a munkatársaink. A gaz irtását rendszeresen elvégezik — tette hozzá Mészáros Zoltán.