SZOLJON

— Aranyoskám, itt aztán annyi a besurranó tolvaj, hogy Tiszát lehet velük rekeszteni! — László Györgyné otthonkáját szorosabbra húzza, majd háza előtt álldogálva mesél tovább: —Innen a szomszédból loptak már tyúkot, motort, rotakapát. Engem még nem látogattak meg, talán ennek a táblának köszönhetően?! — mutat az „Eladó tojás” tábla mellé szerelt másik kiírásra, mely azt bizonyítja, hogy Erzsike néni bekapcsolódott a „Szomszédok egymásért” mozgalomba. — Bár, valaki azt mondta, ez a tábla úgysem véd meg a betörőktől! — teszi hozzá az idős nő.

A cikk a hirdetés után folytatódik

— Nem úgy van az, Erzsike néni! — szól közbe Kecse László, a tiszaföldvári polgárőrök vezetője. — A mozgalom tagjai igenis figyelnek egymásra, mi is jobban rájuk! Mi például rendszeresen kijövünk ide kocsival, szétnézünk, még cédulát is hagyunk a postaládában, ha mindent rendben találunk.
László Györgyné egyetértően bólogat, majd elmondja, nemrégiben a polgárőrök összehívták a nyugdíjasokat, és előadást tartottak arról, hogyan védekezzenek a tolvajok ellen. Az egyik kulcstéma éppen a kulcs volt.

— Bizony velem is előfordult már, hogy hátramentem a kukoricásba és benne hagytam a kapuban! Felhívták a figyelmet, hogy ilyet ne csináljunk! Tegyük inkább a lábtörlő alá! — mondja huncutul, majd Kecse Lászlóra néz, várja a hatást.

— Erzsike néni! Mit tanítottunk mi magának? — kérdezi szemrehányóan a fiatalember. Az asszony elneveti magát, persze, hogy nem a lábtörlő alá kell tenni azt a kulcsot, hanem vinni kell magával mindenhová. A polgárőrök és a szemmozgalom tagjai remek viszonyt alakítottak ki az elmúlt években egymással, így talán a közös munka is jobban megy. Egy másik egyenruhás, Kőfalvi János is egyetért ezzel.

— A személyes ismeretség nagyon fontos ezen a környéken! Bár kávézni nem szoktunk együtt a lakosokkal, a rendszer működik. Azonnal szólnak például a helyiek, ha ismeretlen autót látnak, felírják a rendszámot is.
Kőfalvi János elmondja, a mozgalom indulása óta valóban visszaszorult a lopás a Kurázsiban, visszajelzések alapján kevesebb a lézengő, gyanús alak is a környéken. A polgárőrök fatolvajokat már fogtak el, tavaly meg trafótolvajokat füleltek le, akiket később a rendőrség is megfogott.

— Csak az a baj, hogy kevesen vagyunk! Mindösszesen 17-en, pedig akár negyven polgárőr is dolgozhatna! Anyagi elismerés nincsen, erkölcsi sem mindenkitől... A polgárőrök szabadidejükben dolgoznak, a családtól veszik el az időt — veszi át a szót Kecse László.

Tiszaföldvár nagy területen fekszik, a 17 polgárőr nem tud jelen lenni mindenhol: megesett, hogy a tolvajok éppen a város túlvégén garázdálkodtak, hiszen tudták, az egyenruhások máshol vannak. Éppen ezért fontos, hogy felvilágosítsák a lakosokat, hogyan tudják megvédeni magukat akkor is, ha ők nincsenek a környéken.