SZOLJON

A hatodik életévüket betöltött gyermek szülei a napokban komoly választás elé kerülnek. El kell dönteniük, melyik általános iskolába jelentkezzen, illetve érdemes-e beíratni a kicsit, vagy várhat még egy évet az óvodában. Utóbbit azért, hogy pszichésen és fizikailag is megerősödve lépje át az oktatási intézmény küszöbét.
Az elmúlt években sok szülő számára már nem jelent gondot a választás. A szakemberek véleményében bízva megvárják, amíg gyermekük betölti a hetedik életévét. A nagyiváni óvodában 16 kisgyermek érte el a tanköteles kort, közülük kettőnek javasolták az óvónők, hogy még egy évet maradjanak az oviban.

— Általában magatartásbeli probléma vagy fejlődésbeni lemaradás az oka annak, hogy bár a gyermek elérte a tanköteles kort, mégis azt javasoljuk a szülőknek, ne kezdje el az első osztályt — mondja Földiné Kovács Julianna óvónő.
A pedagógus hozzáteszi, hogy a településen minden gyermeket beóvodáznak, felvállalva a hátrányos helyzetű kicsik felzárkóztatását. Erre nagy szükség van, ugyanis a 45 nagyiváni óvodásból harminchárman gyermekvédelmi támogatásra jogosultak.  
— Itt az óvodában mindent megteszünk azért, hogy a gyerekek leküzdjék az otthoni környezetből fakadó esetleges hátrányt, de nagyon sok múlik a családon is — figyelmeztet az óvónő.
Hasonló véleményen van Rajna Jánosné, a Kossuth Lajos Gimnázium Pedagógiai Szakszolgálatának intézményegység-vezetője is.
— Az iskolába lépő korosztályban a képességek nagyon eltérő képet mutatnak a jótól a nagyon gyengéig. Általában azok a gyermekek, akik ingergazdag környezetben nevelkednek, hatéves korukra elérik az iskolaérettséget. A tendencia azonban az, hogy nő azoknak a kicsiknek a száma, akik még egy évet az óvodában töltenek — osztja meg tapasztalatait a szakember. Ennek oka Rajnáné szerint a hátrányos helyzetben, családi problémákban keresendő, valamint abban, hogy a szülőknek manapság kevés idejük jut a beszélgetésre, közös játékra, mesélésre. Ez pedig nagyon fontos lenne, mert az iskolaérettségi vizsgálatok azt mutatják, hogy a hatévesek szókincse elmarad az életkoruknak megfelelőtől. Az iskolaérettség vizsgálatakor nagyon sok szempontot mérlegelnek a szakemberek. Vizsgálják, hogy a gyermek képes-e az önkiszolgálásra, meg tudja-e különböztetni a munkát a játéktól, kapcsolatot tud-e teremteni kortársaival és a felnőttekkel. Fontos, hogy érdeklődjön a külvilág, a környezete iránt, legyen barátságban a ceruzával, ne okozzon gondot versek, rövid mesék megjegyzése, elmondása. Legalább tízig el tudjon számolni, tisztában legyen a több-kevesebb-ugyanannyi fogalmával.
— A szellemi képességek mellett legalább ennyire fontos a fizikai érettség. A gyermeknek jó erőnlétben kell lennie, mozgásának összerendezettnek, a finom motorikus mozgásnak fejlettnek kell lennie — sorol néhány további szempontot Rajna Jánosné. Általános tapasztalat, hogy az iskoláskorba lépő gyerekek közül sokan nehezen viselik a kudarcot, ha egy feladat megoldása nehéznek bizonyul, hamar feladják.
Az abádszalóki Kovács Mihály Általános és Művészeti Iskola az idei tanévben első alkalommal összeállított a nagycsoportos óvodások szüleinek egy füzetecskét, amely segítséget nyújt abban, hogy gyermeküket felkészíthessék.
— Szeptemberben a leendő elsős tanító nénit meghívják az óvodába, hogy tájékoztassa a szülőket az első osztályba lépéssel kapcsolatos elvárásokról, így van idő felkészülni a nagy napra — meséli Csécseiné Mátyus Irén igazgatóhelyettes. — Az iskolaérettség szempontjából meghatározó a környezet és a család támogatása. Tapasztalataim szerint a szülők elfogadják, ha azt javasoljuk, hogy a gyermek maradjon még egy évet az oviban, ez idő alatt ugyanis nagyon sokat fejlődik.
Hasonló tapasztalatai vannak Rajna Jánosnénak is.
— A szülők először nem örülnek, amikor az iskolaérettségi vizsgálat alapján nem javasolják, hogy gyermekük megkezdje az első osztályt, ám később megnyílnak, és belátják, hogy a gyermek javát szolgálja az óvodáskor kitolása — mondja. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy azok a gyerekek, akik csak egy évig jártak oviba, szinte biztosan maradnak, mert nagyon nagy hátrányokat kell leküzdeniük szemben azokkal, akikkel hároméves koruktól foglalkozik óvónő.
 

Mely gyerek alkalmas az iskolakezdésre?
A testi felépítés szempontjából az a kicsi alkalmas az iskolára, aki legalább 110 centiméter magas és 18–20 kilogramm tömegű. Az alacsony, vékony csontozatú csemete pszichológiai szempontból iskolaérett lehet, de kortársainál általában fáradékonyabb, hamarabb megbetegszik. A tanuláshoz megfelelő értelmi képesség, gondolkodásbeli fejlettség szükséges. Ehhez nélkülözhetetlen a beszédhibák időbeni korrigálása is, és sajnos egyre több a beszédhibás gyermek. Márpedig aki nem beszél tisztán, érthetően, azt a kortársai sem értik meg, ennélfogva kiszorulhat a közös játékból, az iskolában pedig súlyos hátrányok érhetik. A testséma ismerete is nélkülözhetetlen, hiszen ez képezi az alapját a térbeli tájékozódásnak, hozzásegít, hogy az óvodás megtanulja és helyesen alkalmazza a balra-jobbra, az előtte-mögötte, az alatta-fölötte relációkat. Az iránytévesztés egyik szembetűnő jele, amikor a soralkotást jobbról balra végzi a gyermek, illetve a rajzait is ilyen irányban kezdi el. Vagy a már ismert betűket, számokat, esetleg a nevét tükörírással írja le. Az iskolaérettségi vizsgálat természetesen kiterjed az értelmi fejlettségre. A szakemberek sok egyéb mellett megfigyelik a gondolkodási funkciók működését, a problémamegoldó készséget is. Vizsgálják, hogy milyen fogalmakkal tud dolgozni a gyermek, észrevesz-e vajon összefüggéseket, hasonlóságokon alapuló ok-okozati kapcsolatokat.

Fejlesztőpedagógus most, vagy később drog?
A problémás gyerekek aránya emelkedő tendenciát mutat, és sokuk nem képes felzárkózni az iskolakezdésig. Holott fontos lenne, hogy ezek a kicsik minél előbb szakember kezébe kerüljenek. A 3-6 éves kor adja ugyanis a legjobb lehetőséget a különböző problémák javítására. Emiatt a szülő szerepe, hozzáállása alapvető fontosságú. Ha viszont nem figyelnek kellőképpen rájuk, ezek a gyerekek később a pszichiátrián, rosszabb esetben a drognál vagy a bűnözésnél kötnek ki. Akkor pedig sokkal többe fognak kerülni a társadalomnak.

Az apróságok fele még marad egy évet az oviban
A tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium Pedagógiai Szakszolgálata kistérségi feladatot lát el. Munkatársai 6 vidéki és 2 tiszafüredi óvodában végeznek iskolaérettségi vizsgálatot. Az ilyen vizsgálaton átesett vidéki gyerekek 58 százaléka mehet iskolába, míg 41 százalékának javasolják, hogy maradjon még egy évig óvodás, 1 százalékát pedig szakértői bizottság elé utalják. Az arány a tiszafüredi óvodákban is hasonló.