SZOLJON

A településeken ott igyekeznek spórolni a kiadásaikon, ahol tudnak. Tiszasason a fűtésszámla csökkentése érdekében egy különleges növénynek, az energianádnak a termesztésébe vágtak bele.

— Az ötlet korábbi, mint ahogy én polgármester lettem. Egy mezőgazdasági integrátor cégnél dolgoztam, ahol többek között az volt a feladatom, hogy energianövények termeltetését megszervezzem — adta meg a beszélgetés vezérfonalát Gyói Gábor, Tiszasas polgármestere. — Ekkor botlottam bele az energianádba vagy más nevén az olasznádba. Ez a nádféle magról nem vagy csak igen csekély mértékben szaporodik, egyedül egy szaporítási lehetősége van: a gyökérről való sarjadás.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Utóbbinál 50 százalékos az életben maradása a gyökérről szaporított egyednek. Ezért dolgozta ki Márton László és Fári Miklós azt az eljárást, amely során élő szövetből vesznek sejtdarabkákat, s a sejttenyészetből hoznak létre új növényeket. Így megoldható a nád iparszerű termesztése. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag egy Petri-csészényi anyagból akár egy tíz hektár nagyságrendű táblát is be lehet telepíteni. Ez az eljárás jelen pillanatban még nem túl olcsó, de a nagy számok miatt úgy tűnik, hogy költséghatékony.

Gyói Gábor elmondta, hogy a tiszasasi energianád-program 2010 júniusában kezdődött. Július elején palántálták el a nádat, aztán a közmunkaprogram résztvevői két alkalommal is megkapálták. Az első év végére 1,5-1,6 méteres nádállomány alakult ki. Ezt betakarították, de hasznosítani nem tudták. A polgármester hozzátette: várták a 2011-es esztendőt, mivel gondolták, hogy a növény meg fogja mutatni, hogy van-e létjogosultsága náluk, vagy sem. A nád nehezen indult meg, de a nyári meleg hatására megtáltosodott, 3,5-4 méteres, jól besűrűsödött állományú lett. Az önkormányzat munkatársai mintavételezést végeztek, amiből az derült ki, hogy az ültetvény jobban sikerült része 65-70 tonna zöldanyagot tud produkálni hektáronként. Megállapították, hogy 65 tonnánál 60 százalékos víztartalommal számolva, a növény 26 tonna szárazanyagra képes. Maga a növény a téli időszakra teljesen kiszárad a lábán. Ez 25 százalékos nedvességtartalmat jelent, ami nagyjából a vizes fáéval egyenértékű.

— Amint elindul az új közmunkaprogram, ezt be fogjuk takarítani, majd kúpokba rakjuk, hogy tovább száradjon — folytatta Gyói Gábor. — Úgy tűnik, hogy két-két és fél hónap alatt lemegy a nedvességtartalma 10 százalékosra, amivel már lehet dolgozni. Volt egy próbagyártásunk a tavalyi anyagból. Gödöllőre vittünk mintát és ledaráltattuk, majd brikettet készítettünk belőle. Ha minden jó megy az intézményeink fűtését hosszú távon ezzel a náddal szeretnénk megoldani. Egyrészt nagyon komoly szárazanyaghozama van, másrészt a brikettálás költsége elenyésző ahhoz képest, mint ha nekünk meg kellene ezt fa formájában vásárolni. Mázsánként akár ezer forintot is spórolhatunk. A brikett forma azért jó, mert a régről megmaradt vegyes tüzelésű kazánjainkban könnyen elégethető.