SZOLJON

Tiszabőn számos olyan embert találunk az önkormányzati választásra nyilvántartásba vett képviselőjelöltek között, akik nem csak a hivatalos nevükkel szerepelnek a listán, hanem odaírták a ragadványnevüket is. Így olyan beszédes nevek szerepelnek a listán, mint Ferde, Pacal, Marcsa Fia, Csudi, Kopasz Ödön, Pipás Gyuszi Fia, Veres Fia, Nagy Kálmán Kis Kálmán Fia, Bunyó Fia, Kubu, Postás, Bunda, Rudi Pista, Hájas, Fika Fia, Sántaguszti Fia, Kakas — vagy éppen Gizi, aki azonban nem nő, hanem férfi. Közös bennük, hogy sokuknak a vezetékneve azonos: Mága, de még a keresztnevük is ugyanaz.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A fentieken persze nincs sok csodálkoznivaló. Lévén, hogy Tiszabő javarészt romák lakta falu, így a jelöltek körében is szép számmal képviseltetik magukat a cigányok. Őket pedig leginkább a ragadványnevükön ismerik a településen, anyakönyvezett nevüket csak ritkán hallották mások.

A gond csak azzal van, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) szerint ez szabálytalan, a választási törvény ezt nem engedi meg. Bordás Vilmos elnök egy televíziós nyilatkozatában kifejtette: a névjegyzékbe csak a hivatalos néven kerülhetnek be a jelöltek. Előfordulhat azonban, hogy egyes helyi választási bizottságok nem ismerik megfelelően a jogszabályokat. A gond ebben az esetben az, hogy a neveket hivatalból nem tudják megváltoztatni, mert erre a törvény nem ad lehetőséget — tette hozzá.

— Az elnök úrnak természetesen igaza van. Ám a választási törvénynek ezt kezelnie kellene, olyan speciális helyzet, amire a jogalkotó tulajdonképpen nem gondolt — mondta érdeklődésünkre Ulviczki László, Tiszabő jegyzője, a helyi választási bizottság vezetője. — Azaz vannak olyan helyzetek, amikor egy adott településen élőknek 50-60 százaléka azonos családnevű, Tiszabőn például Mága. Ezen belül keresztnév-azonosság is van. Így előfordulhatott volna az, hogy nem tudják majd a választók azt, hogy például egy Mága Csaba vagy Mága Ödön pontosan ki is. Tehát arra nem gondolhatott a törvény, hogy ekkora névazonosság van. Ez az egyik tény, ami miatt a választási bizottság ezen gondolkodott — mondta a jegyző.

Mint hangsúlyozta, tökéletesen igaza van az Országos Választási Bizottság elnökének, miszerint a lakcím-nyilvántartási adatokat kellene bejegyezni a jelöltnyilvántartásba. Ám hozzátette, létezik egy olyan OVB-állásfoglalás 1998-ból az országgyűlési választásokra hivatkozva, amiben megemlítik: a Polgári törvénykönyv szerint művészeti és közéleti tevékenységhez lehet használni felvett nevet.

— A településen belül is így szólítják az emberek egymást, ezek hagyományosan is léteznek a családokban magyarázta Ulviczki László. — Hogy egy példával éljek: a polgármesterjelöltek között ott van Szabó Béla Burkus, náluk gyakorlatilag már a harmadik generáció óta él ez a név. Ami persze nem megbélyegző vagy csúfnév, hanem felvett név. Latolgatta a választási bizottság — bár hozzáteszem, a választási eljárás nem olyan, amit latolgatunk —, hogy melyik a fontosabb: egyedi döntés alapján határozhat így a választási bizottság, és akkor megmaradnak ezek a nevek, és nem tévesztjük meg a választópolgárt, hogy kire szavazzon. Vagy belekerül például sok Mága nevű, és akkor senki nem tudja, hogy kiről is van szó. Hozzá kell tennem, hogy 2006-ban is hasonló volt a helyzet a nevekkel, tehát nem új keletű a dolog. Azt gondolom, a felvett nevek egy sajátsága a roma etnikumnak. A falusi nyelvben volt olyan, magyar származásúak esetében is, hogy a település megkülönböztette őket valamilyen jellemző névvel, és az aztán rajtuk maradt generációkon keresztül — mondta végül a jegyző.