SZOLJON

– Halálra rémültem, amikor egy óriáskígyóba botlottam nyár elején a házunk közelében, a Holt-Tisza-parton nemrég – emlékezett vissza Laci a számára csöppet  sem kellemes éjszakára. – A kutyámat sétáltattam, amikor az minden ok nélkül elkezdett ugatni. Nem tudtam mire vélni, hiszen nem láttam senkit a közelben. Akkor vettem csak észre, hogy valami hosszú állat siklik a fűben, amikor Cézár elkezdett hátrálni és vonítani. Biztos voltam abban, hogy nem lehet sikló, hiszen olyat láttam már nem egyet és az jóval kisebb is, mint ez a kígyó volt. Lehetett vagy két méter! Hirtelen megfagyott bennem a vér, átvillant az agyamon, hogy a hüllő vacsorázott-e már. Valószínűleg igen, mert irányt váltott és eltűnt – emlékezett vissza.

Hogy Lacinak igaza volt vagy csak a képzelete űzött gonosz tréfát vele, nem tudni. Mindenesetre mások is láttak már különféle állatokat, melyek nem jellemzőek  az adott területen.

– Vörösfülű ékszerteknőst találtak már több alkalommal, a cibakházi Holt-Tisza és a Hortobágy-Berettyó környékén a halas kutatásokat végző szakemberek – tájékoztattak a túrkevei Nimfea Természetvédelmi Egyesülettől. – Ez a teknősfaj viszonylag jól képes akklimatizálódni, áttelelni, ezért tiltottá vált a forgalmazása, behozatala az európai állatkereskedésekbe. Természetvédelmi szempontból azonban ez az állat óriási hátránnyokkal jár, hiszen veszélyezteti az őshonos mocsári teknőst. Jó ellenállóképességével képes kiszorítani az őshonos, védett fajrokonát is élőhelyéről — számoltak be a szakemberek.

Persze más állatok is okoztak már meglepetést. Sárgafülű ékszerteknőst fogtak varsával a halászok a Közép-Tiszán Nagyrév térségében.
– Minden bizonnyal megunt házi kedvencek lehettek az ily módon megkerült állatok, akiket szélnek eresztettek gazdáik – mondták az egyesületnél. – Tiszainokán 2004 augusztusában került kézre egy óriás algaevő, egy Hypostomus faj, amely szintén egy megunt házi kedvenc lehetetett. A huszonöt centiméterre megnőtt fekete-fehér csíkos algaevő a halászok hálójába akadt. Ritkább, amikor kerti tavakba kihelyezett házi kedvencek szöknek meg tartóiktól. Ősszel papagájjal is találkoztunk már. Valószínűleg kiröppent a házból –  fűzték hozzá.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Nem megszokott a páncélos harcsa sem, amit Kunszentmártonnál találtak a Hármas-Kőrösben. – Akad olyan faj, mely hihetetlen gyorsasággal képes kiszorítani az őshonos fajokat – mondták a Nimfeánál. – Az Ázsiában honos amurgébet eredetileg akvaristák telepítették Moszkva mellé, onnan spontán vagy illegális behozatallal terjedt el a Tisza vízgyűjtő területén. Utóbbi időben a Dunántúlon is megjelentek a Kis-Balatonon. Sajnos elterjedésével lehet, hogy kiszorítja a fokozottan  védett lápi pócot – jegyezték meg.

A halas kutatásokat végző szakemberektől megtudtuk, hogy Szabolcs-Szatmár-Beregben élő lakosok piranhát is fogtak a közelmúltban. A szakembereknek nincs tudomásuk arról, hogy megyénk természetes vizeiben él-e a ragadozó hal néhány példánya vagy sem.
– Azt azért jó tudni mindenkinek – állapította meg Fercsik Péter a Jászberényi Állat és Növénykert vezetője érdeklődésünkre –, hogy ha elsőre krokodilról, óriáskígyóról, vagy épp mérgeskígyóról szólnak a hírek egy-egy bejelentéskor, még nem biztos, hogy valóban azt is láttak az emberek. Ugyanakkor valóban többet lehet hallani mostanság elszabadult egzotikus állatokról, ez pedig egyértelműen a felelőtlen állattartás eredménye. Előfordul például, hogy valamilyen ragadozó teknősfaj – például az aligátorteknőst – egyedét néhány évig ugyan nevelik egy házi terráriumban, de idővel annak mérete termetessé válik. Ekkor a felelőtlen tulajdonosok egyszerűen kiengedik a természetbe a megunt állatot.
– Ha egy ilyen teknősre rálép valaki – mutatja az állatkert főgondozója, Jezsoviczki Zoltán az berényi kertben látható aligátorteknős – annak biztosan baleset lesz a vége. Rendkívül erős harapása van ennek a hüllőnek, szerencsétlen esetben akár egy ember lábujja is bánhatja a találkozást. Hozzánk egyébként egy felelősebb állattartótól került a teknős. Az immár több mint húsz kilós „harapós teknős” kinőtte az otthoni terráriumát, tulajdonosa pedig, mivel megfelelő körülményeket már nem tudott biztosítani számára az állatkertnek adományozta a méretes példányt.

– Sem az aligátorok, sem a teknősök, sem pedig az óriáskígyók nem arra születnek, hogy megtámadják az embert – teszi hozzá Fercsik Péter. – Ezzel együtt is kellő tisztelettel kell bánni ezekkel az állatokkal, ha mégis egy elkóborolt hüllőre találunk. Mindenképp szakemberhez kell fordulni. Vagy a legközelebbi állatkerthez, vagy pedig a természetvédelmi hatóság illetékeseihez. Korábban volt arra példa, hogy egy királypitont találtak Jászberény egyik kertjében. Begyűjtöttük az állatot, amelyről végül kiderült, hogy egy olyan állattartó tulajdona, akinek minden engedélye meg volt az egzotikus hüllő tartására, és megfelelő körülményeket is biztosított számára. Mégis előfordult, hogy kiszabadult az egyik kedvence.
Szintén nem árt észben tartani, hogy a hasonló Magyarországon honos hüllők (siklók, gyíkok, teknősök) mindegyike védett faj. Ennek megfelelően kell kezelni azt ha valaki lakásában, a ház körül talál közülük egy-egy eltévedt példányt.