SZOLJON

A szakemberek lassan a végére érnek a három és fél évvel ezelőtt megkezdődött restaurációsorozatnak. Mintegy 12 millió forintot fordítottak arra, hogy Jászberény XVIII—XIX. századi fordulójából való viseletdarabokat hozzanak rendbe amennyire csak lehet. Emlékezetes, hogy 2007 februárjában a jászberényi Római Katolikus Főtemplom alatti kriptákból majd félszázat felnyitottak. Régész, antropológus, néprajzkutató közösen dolgozott azon, hogy a két évszázaddal ezelőtti (1782 és 1860 között eltemetett elöljáróról volt szó) Jászberény történetéről minél több adatot tudjanak összegyűjteni.

Igazi kuriózumokra leltek a kutatók. Hortiné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója elmondta, hogy 146 darab, főleg viselet darabot, lábbeliket, imakönyveket, olvasókat találtak, és bizony az első hónapokban elérhetetlennek tűnt, hogy valaha is restaurálni lehet majd a feltárt darabokat. Végül is állami, önkormányzati, illetve pályázati segítséggel elő tudták teremteni az anyagi fedezetet arra, hogy a gyűjtemény legjelentősebb darabjait restaurálják, amely munka mostanra befejeződött. Voltak olyan leletek, amelyek megfejtése beletelt némi időbe.

— Nehezen tudtuk azt elképzelni, hogy egy jászkapitány feleségét, Dósa Józsefné Fehér Erzsébetet miért nem jász viseletben temették el. Az elöljáró özvegyét az utolsó francia divat szerint elkészített empire stílusú ruhában helyezték nyughelyébe.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Jómódú emberekről volt szó, és a redemptió utáni évtizedekben jártunk. A rejtély megoldása azonban nagyon egyszerű, amit a család történetéről folytatott kutatások során találtunk meg. Nevezetesen, hogy a jászkapitányné nem jászsági származású volt, hanem Szajolban született. Ő megtehette, hogy a gyász éveiben — 38 éven át volt özvegyasszony — divatos mélyfekete francia ruhát varrasson magának, és később abban temessék el.

Fájó emberi tragédiákról is tanúskodik a feltárt anyag némelyike. — A legmegrázóbb lelet a fiatalon, 18 évesen elhunyt Kállai István kriptájának feltárásakor tárult elénk. A fiút villám sújtotta halálra. Szülei mély fájdalmukban pedig vőlegényként öltöztették fel és úgy temették el, nála volt kalapja is, fejére pedig rozmaring koszorút helyeztek. Virágcsokrot más kriptákban is találtunk, de szerepük más volt, mint a fiatalember nyughelyén. Bartsik József táblabíró, és felesége mellett egy-egy csokor ürömöt helyeztek el. Valószínű ez utalás, az élet és a halál kettőségére, az öröm mellett sajnos mindig ott az üröm is.

Egyelőre nem lehet azt tudni, hogy a nagyközönség mikor láthatja majd a kultúrtörténeti ritkaságnak számító leletegyüttest. A jászberényi múzeumban szeretnék, ha egy állandó kiállítást szerveznének belőle, csakhogy ennek egyelőre még nem találtak megfelelő helyet a városban.

Fizettek Charon ladikján

Sokáig szokás volt az a térségben is, hogy az elhunyt szemére egy-egy pénzérmét helyeznek. A kutatók számára azonban komoly meglepetést okozott, hogy nem csak a szemhéjakra helyezett érmékkel találkoztak. Néhány kriptában ugyanis az elhunytak kezében is leltek fémpénzeket. Nagyon úgy tűnik, hogy az erős katolikus hagyományok mellett bizony a mitológiából ismert és hagyományként fennmaradt szokásról lehet szó. Mégpedig, hogy a léleknek a túlvilág felé vezető útján a Styx folyón kell átkelnie, ahol Charonnak, a révésznek kell fizetni, hogy ladikján átvigye a távozót.