SZOLJON

— Nagyon jó, hogy vannak lovas polgárőrök és járkálnak. Feleségem így bármikor nyugodtan bemehet a városba vagy haza Bucsára a gyerekekhez, mert a lovasok vigyázzák a mi tanyánk környékét is — mondja Jónás Sándor, aki a Cserhát Mezőgazdasági Kft. 138 tehenét legeltette ottjártunkkor. — Nagyszerű dolognak tartom, hogy a lovasok vigyáznak azokra is, akik egyedül élnek, idősek — tette hozzá.
— Mivel a külterületi részek néhol megközelíthetetlenek, ezért volt szükség arra, hogy megalakítsuk a polgárőrségen belül a nyolc fős lovas csoportot. Így észrevétlenül tudunk bejutni olyan helyekre, ahová gépjárművel nem lehet — idézte a kezdeteket Mészáros László, aki egyben a városgondnokság mezőőre is, így mondhatjuk a nap huszonnégy órájában a karcagi határt felügyeli. S hogy nem eredménytelenül, azt jól bizonyítja, hogy augusztus 20-án átvehette a Karcag Város Közbiztonságáért Díjat is.  

 
A lovas polgárőrök járőrözése gyakorlatilag nincs konkrét időponthoz kötve egy-egy határrészen, hogy ne legyenek kiszámíthatóak. Amikor a területre kiérnek és valamit észlelnek, értesítik a rendőrséget. — A tanyagazdákkal is tartjuk a kapcsolatot — veszi át a szót Bene Sándor, aki maga is gyakorlott lovas, a Pusztai Róka Nomád Hagyományőrző Egyesület vezetője. — Mindannyian kiképzett lóval járőrözünk, mert egy rajtaütésen pontos utasításokat kell adnunk a lónak a sikeres elfogásért. A ló tekintélyt parancsol, visszatartó erejű, segítségünkre van, ha rosszban sántikál valaki. A minap idegenek jelentek meg a Túri úton, amikor megláttak bennünket, menekülőre fogták, hívtuk a rendőrséget, akik intézkedtek velük szemben.

A polgárőrök mellett a karcagi rendőrségnek is van négylábú segítsége, Labarc, a németjuhász rendőrkutya. Ő Ábrahám István törzsőrmester, bűnügyi technikus munkáját segíti. Ábrahám István húsz éve kezdett el kutyákkal foglalkozni. Először csak rottweiller-tenyésztő volt, majd megismerkedett a kutyakiképzéssel. Mára elismert kutyakiképző a MEOE Karcagi Szervezeténél. Bár kiskora óta rendőr akart lenni, az élet úgy hozta, hogy csak 28 évesen került a karcagi kapitányságra, s felnőtt fejjel végezte el a szükséges iskolákat. Négy éve a közrendvédelmi alosztályon kezdte járőrként. Akkori kapitánya, Szabó Dénes biztatására az ORFK által kiírt pályázaton is elindult.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Oklevéllel ismerték el a rendőrségi szolgálati kutyakiképzés utánpótlására tett javaslatát. Nem gondolta, hogy álma hamar valóra válik, Fejes Zoltán jelenlegi karcagi rendőrkapitány fantáziát látott a fiatal rendőr elképzelésében és beiskolázta Dunakeszire. A sikeres kutyakiképző vizsga után egy éve Labarccal tért haza. Azóta elválaszthatatlanok, hiszen naponta kell tréningeznie kutyáját. Ábrahám István a helyszíni szemlén a nyomok rögzítése után Labarcot is elindítja nyomkövetni. — Előfordult, hogy betörés után paprikát, borsot szórtak a földre a tolvajok. A kutyát nem lehet becsapni, mert a négylábú segítő nem arról a nyomról van indítva — magyarázza a szakember.  

Amikor Labarc szagot fog

— Karcagon egy este több garázst is feltörtek. A nyomon a kertek aljáig jutottunk el Labarccal, ott azonban a tolvajok autóba ültek, így a mozgásukat követve tudtunk szemtanúkat és gyanús autókat keresni — mondja Ábrahám István. — Pár napja orvosi kezelés alatt álló eltűnt férfit kellett gyorsan megtalálnunk, nem volt kizárható az öngyilkossági szándéka. A zavarodott férfi ruháit a kisállomásnál találtuk, ez volt az indítónyom. A kutya hamar szagot fogott és a közelben lévő erdő felé indult, ahol a fák között megtaláltuk a meztelenre vetkőzött férfit, akit aztán kórházba szállítottak.