SZOLJON

— Nem kívánom senkinek, hogy azokat a perceket átélje, ami velem akkor megtörtént — idézte fel annak az estének a történéseit a szolnoki Szerencsés Ferenc. — Itt ültem az ágyon és néztem a tévében az esti műsort, amikor úgy döntöttem, dobok egy kis fát még a kandallóba. Ekkor kezdődött minden. A fellobbanó tűz nem úgy viselkedett, mint amilyen szokott lenni. Hirtelen vakító fényesség támadt és egy arc jelent meg a kandalló tüzében. Azonnal a mobiltelefonomért nyúltam és megpróbáltam lefényképezni, de nem tudtam jó képet csinálni, mert annyira nagy volt a fény — mutatja mobiltelefonja kijelzőjén az akkor készült képeket, miközben érződik, újra átéli az akkori este borzalmait.
Szerencsés Ferenc minden áron meg akarta örökíteni a jelenetet, ezért az ágyához sietett és onnan próbált meg fotókat készíteni. Az igazi meglepetés csak ekkor érte.

— Nézzék meg, ezek a képek készültek akkor! — mutatja a kinyomtatott fotókat. — Amikor a kandallóra irányítottam a fényképezőt még nem látszott semmi, de a kész képeken már kékes-lilás, fehér fények látszódnak, amelyekből mintha emberi arcok, alakok, torz testek rajzolódtak volna ki. Folyamatosan készítettem a felvételeket, amelyeket visszanézve nem hittem a szememnek. Olyan emberek tekintete meredt rám, akiket jól ismertem, de már rég nincsenek az élők között. Van, ahol egy kisfiú torzója tűnik fel, de látni lehet olyan részletet is, ahol egy nagy méretű, arany színű démoni arc jelent meg. De mindez nem a tűzben, hanem a kandalló előtti részen a szobában. Rémisztő volt az a közel egy óra, amíg a jelenség tartott. Hogy nem képzelődtem az is megerősítette, hogy a szobában lévő macskák rémülten rohantak a bejárati ajtóhoz és azt vadul kaparni kezdték. Ez hosszú percekig, majd egy órán át tartott, de utána hirtelen vége lett mindennek. Egyszerűen nem értem mi zajlott le azon az éjszakán.

A cikk a hirdetés után folytatódik

— Nem vagyok egyedül, aki nem evilági jelenségeket észlelt itt a környéken — folytatta a férfi. — Egyik ismerősömmel beszélgettem a dologról amikor elmondta, hogy náluk is történtek megmagyarázhatatlan dolgok. Többek között a poharak kezdtek el mindenféle indok nélkül mozogni az asztalon. Ez hónapokig tartott, majd hirtelen megszűnt. Én korábban nem hittem ezekben a dolgokban, talán most sem hinnék, ha nem velem történik meg az eset. Mondom mindezt annak ellenére, hogy mikor édesapám öt évvel ezelőtt meghalt, megmagyarázhatatlan módon elkezdtek potyogni a falról a képek. Az egyiket többször is visszaakasztottam, de minden esetben a földre zuhant. Hiába vertem már a falba a negyedik szöget, mindig leesett. Végült hirtelen ennek is vége szakadt.

Hogy valójában mi okozta a jelenségeket nem tudni biztosan. Szerencsés Ferenc szerint közrejátszhat az is, hogy éppen péntek volt és tizenharmadika, valamint az is, hogy a közelben működik egy halottasház. De az is előfordulhat, hogy még a háborúban elhunyt szellemek tértek vissza, hiszen néhány évvel ezelőtt egy második világháborús aknát találtak a kertjében.

Hasonló eset már történt a környéken

Az egyik közelben lakó hölgy arról számolt be, hogy véleménye szerint nagymamája a halála után hónapokig kísértette őket otthonukban. Patrícia gyakran érezte, hogy hálószobájában ott van vele a nagyija, olykor kontúrszerűen látni is vélte őt. A lány testvérei és édesanyja is többször tapasztalta, hogy jelen van a lakásban az elhunyt nagyszülő, sőt, olyan is volt, hogy azt érezték, megérintette őket egy jéghideg tenyér. Patrícia többször zokogva kérlelte nagymamáját, hogy hagyja békén őket, mert bármennyire is szereti őt, halálra ijeszti a jelenlétével. Három-négy hónappal az idős asszony halála után megritkultak, majd véget értek a furcsa látogatások.