2023.09.05. 06:25
Több mint harminc halálos áldozata volt a kahovkai gátrobbantásnak
Élő közvetítésünk a háború 559. napjáról az MTI, az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner hírfolyamából válogatva.
Gumicsónakban egy pár a Dnyeper folyón lévő Nova Kahovka-i víztározó részleges megsemmisítése előidézte árvízben Herszonban
Forrás: MTI
Fotó: Mikola Timcsenko
Ukrán katona az ellentámadásról: a srácok 90 százaléka meg fog halni
„Ukrajna ellentámadása: Kész vagyok meghalni… a srácok 90 százaléka meg is fog halni” címmel közölt cikket a The Times. A lap szerint az ukrán katonák elmondták, hogy egységük, amelyet azért vetettek be, hogy „megfordítsa a déli fronton a helyzetet”, már állományának 75 százalékát elvesztette.
A különböző katonai egységekhez beosztott orvosok szerint a halálos áldozatok száma négy számjegyű számokban mérhető.
Az ukrán katonák azon tűnődnek, hogy mi az ára az ilyen hadműveleteknek, tekintve az eredményt, a földdel egyenlővé tett kis falvak elfoglalásának formájában.
A Mandiner teljes cikke ITT olvasható el.
Ukrán titkosszolgálat: egyre nő a harag és bomlik a rend az orosz hadsereg soraiban
Az ukrán titkosszolgálat 17 Ukrajnában harcoló orosz katona telefonhívását tudta lehallgatni. A hívások alapján kiderült, hogy a rossz körülmények és az emberveszteség miatt az orosz hadseregben nő az elégedetlenség – tudta meg a Világgazdaság.
A júniusban indult ukrán ellentámadás közben a kijevi titkosszolgálat sem unatkozott. 17 telefonhívást sikerült lehallgatniuk, amikor orosz katonák telefonáltak haza a családjuknak a frontról.
Az orosz katonák kétségbeesettek és dühösek, amiért hatalmasok a veszteségeik, ráadásul a felszerelésük is szegényes.
A katonák arról számoltak be a családjaiknak, hogy kevés az ellátmányuk, alig van lőszerük és minden akcióban rengeteg embert veszítenek. A frontra állítólag csak olyan újoncokat küldenek, akik nem vettek részt kiképzésen.
Összességében az elmondható, a morál rendkívül rossz az orosz sorok között.
A lehallgatásokról a Reuters írt, ám azt kiemelték, hogy az információkat nem tudták ellenőrizni.
A New York Times kitálalt az ukrán korrupcióról
Miután az Oroszország elleni háborús erőfeszítésekkel kapcsolatos korrupciós botrányok sora közepette menesztették Olekszij Reznyikov ukrán védelmi minisztert, kiderült, hogy az ukrajnai korrupció komoly és tartós kihívás – adta hírül a New York Times. A lap szerint a háború első évében tabutéma volt az ukrán korrupció, ám Reznyikov távozása az ukrán politika legmagasabb szintjére emelte a kérdést.
Meg nem nevezett ukrán tisztségviselők még azt is elmondták a lapnak, hogy a katonai szerződésekre szánt pénzek egy részéből nem lettek fegyverek vagy lőszerek, és hogy az összeg jelentős része (980 millió dollár) eltűnt, miközben azt állították, hogy a probléma csupán a háború első napjaira korlátozódott – írja a Mandiner.
A lapnak nyilatkozva Daria Kaleniuk, az ukrajnai Korrupcióellenes Akcióközpont ügyvezető igazgatója elmondta:
„a kérdés itt az, hogy hol van a pénz. A korrupció ölni tud. Ugyanis attól függően, hogy mennyire vagyunk hatékonyak a közpénzek őrzésében, a katonának vagy lesz fegyvere, vagy nem lesz fegyvere”.
A luxemburgi miniszterelnök a NATO egységének fontosságát hangoztatta Romániában
A NATO egységének és a megtámadott Ukrajnával való szolidaritásának a fontosságát hangoztatta kedden Romániában Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök, aki Klaus Iohannis román államfővel közösen látogatta meg a védelmi szövetség romániai harccsoportjának kiképzőközpontját az erdélyi Nagysinken (Cincu).
A román, francia, holland, belgiumi és luxemburgi katonák előtt elmondott beszédében Bettel „kicsi, de megbízható” szövetségesként jellemezte Luxemburgot, amely „első és legnagyobb” külföldi katonai missziójára vállalkozott, amikor 26 katonát küldött a NATO kiemelt éberségi tevékenységű többnemzetiségű romániai harccsoportjába.
A szerepvállalással Luxemburg egyrészt azt jelzi, hogy támogatja az ukrán menekülteket befogadó, megtámadott szomszédját segítő Románia erőfeszítéseit, másrészt a NATO egységét demonstrálva arra figyelmeztet, hogy ha egy tagországot támadás érné, akkor az a többivel együtt fog válaszolni a szövetség alapokmányának megfelelően
– részletezte a luxemburgi kormányfő.
Bettel már a beszédben, később pedig a román államfővel folytatott kétoldalú megbeszélése után tartott közös sajtóértekezleten is hangsúlyozta:
az összefogás a választás szabadságát hivatott védeni, mert ha a NATO nem lenne szolidáris Ukrajnával, azzal elfogadná azt, hogy „az erősebbnek joga van eldönteni, szomszédainak mi a jó”.
"A NATO ereje egységében rejlik" – hangoztatta a luxemburgi miniszterelnök, hozzátéve: országa védelmi kiadásai 16 százalékát - mintegy 145 millió eurót - Ukrajna támogatására fordította.
Iohannis megerősítette:
Románia addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg ez szükséges, ennek az elkötelezettségnek egyik példája az, hogy az ország befogadta az F-16-os harci repülőkön szolgáló pilóták kiképző központját, ahol ukrán pilótákat is képeznek.
Újságírói kérdésre válaszolva Iohannis ugyanakkor megerősítette a román hatóságok azon állítását, hogy nem esett román területre a Duna-parti ukrán kikötőket támadó orosz drónok "egyetlen darabja sem", holott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfőn azt állította, hogy Kijev fényképfelvétellel is tudja bizonyítani, hogy az orosz drónok román területet is megtámadtak egy vasárnap éjszakai légicsapásban.
Az ország területe kizárólagos ellenőrzésünk alatt áll: mindent megvizsgáltunk, megnyugtathatom a lakosságot, hogy semmi sem esett le Romániában, de természetesen aggódunk, mert ezek a támadások a román határ közevetlen közelében, attól 800 méternyire történtek
– mondta a román államfő.
Arra a kérdésre, hogy miként reagálna Románia, ha egy orosz drón mégis román területet érne, háborúba sodorná-e a NATO-t, Iohannis azt mondta: a NATO-csúcson egy sor lehetséges forgatókönyvvel kapcsolatban döntés született a konkrét válaszlépésekről. Amennyiben „valami a NATO-területre esik”, mindenki tudja, mi a teendője, az esemény súlyossága függvényében minden lehetséges incidensre léteznek kidolgozott válaszlépések, de ezek az információk nem publikusak – mondta a román elnök.
Putyin: Undorító, ahogy a zsidó származású Zelenszkij a nácizmust próbálja leplezni (videó)
Undorítónak nevezte Vlagyimir Putyin, hogy Volodimir Zelenszkij megpróbálja leplezni a nácizmus dicsőítését – számolt be róla az Izvesztyija orosz napilap.
Undorító, hogy egy zsidó származású ember a nácizmus dicsőítését leplezi
– fogalmazott az orosz elnök.
Putyin szerint Zelenszkijt, aki etnikai zsidó, a nyugati országok rakták az elnöki pozícióba, hogy így leplezzék a kijevi rezsim „emberellenes természetét”, és ez teszi az egész helyzetet undorítóvá – írja a Magyar Nemzet.
A teljes cikk ITT olvasható el.
Több millió ukrán dönthet úgy, hogy a háború után sem tér haza
Minél tovább tart a háború, annál többen menekülnek el Ukrajnából. A kijevi székhelyű agytröszt, a Centre for Economic Strategy (CES) szerint már 6,7 millióan hagyhatták el hazájukat, főleg nők és gyerekek, és közülük a becsléseik szerint akár 3,3 millióan is dönthetnek úgy, hogy a háború után sem térnek vissza.
Ez a szám december óta mintegy hatszázezerrel emelkedett, amit a hosszan elhúzódó konfliktusnak, az Ukrajna energetikai infrastruktúrája elleni orosz támadásoknak tulajdonítanak, és annak, hogy az elmenekült ukránok egyre inkább beilleszkednek külföldön – hívja fel rá a figyelmet a Bloomberg.
Emellett egy másik ok is közrejátszik: a háborús övezetet elhagyó embereknek lehet, hogy nincs is hová visszatérniük.
Visszatérésük tehát attól függ majd, hogy milyen gyorsan épül újjá a régió, ahol korábban éltek, vagy hogy támogatják-e őket abban, hogy Ukrajna más régióiba költözzenek
– írja a tanulmány.
A tanulmány szerint a potenciális népesség-elvándorlás, a gazdaság teljesítményét akár 6,9 százalékkal is csökkentheti, amelyet amúgy is megviselt a háború az export csökkenésével és az infrastruktúra megrongálódásával.
Az ukrán gazdasági minisztérium szerint az országból – amelynek lakossága a háború előtt 43 millió fő volt – mintegy 4,5 millió fő hiányzik ahhoz, hogy 2032-re a duplájára növeljék a gazdaságot.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
Ukrán elnöki tanácsadó: Kijev nem fog engedményeket tenni a gabonamegállapodás visszaállítása végett
Ukrajna visszautasítja Törökország azon felvetését, hogy engedményeket tegyen Oroszországnak a fekete-tengeri gabonaegyezmény visszaállítása végett – közölte kedden Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozva Podoljak kijelentette, hogy a kijevi vezetés nem fogja eltűrni a Moszkva elleni szankciók enyhítését, mert az „a lekenyerezés politikájának egy formája lenne”.
Legyünk végtére realisták, és hagyjunk fel nem létező lehetőségek megvitatásával, még inkább pedig azzal, hogy további bűncselekmények elkövetésére bátorítsuk Oroszországot!
– hangoztatta az ukrán elnöki tanácsadó.
Podoljak Recep Tayyip Erdogan török elnök megjegyzéseire reagált, amelyeket hétfőn tett orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal tartott megbeszélésén.
Az ukrán tanácsadó kijelentette, hogy Oroszország „rendkívül érdekelt” az ukrán tengeri kikötők és gabonaszállítási infrastruktúra lerombolásában.
Mint mondta, Oroszországnak nincs szüksége a megállapodásra, hiszen abban érdekelt, hogy elvágja Ukrajnát a globális gabonapiactól a Fekete-tenger feletti ellenőrzés monopóliumát biztosítva magának.
Hol van itt az ukrán engedékenység helye?
– kérdezte Podoljak.
Legyünk világosak, egyértelműen nem fogjuk az agresszor lekenyerezésének (...) és a szankciók feloldását eredményező engedékenységnek a politikáját játszani
– hangoztatta.
Erdogan hétfőn úgy vélekedett, hogy a megállapodást hamarosan fel lehet éleszteni az elvárásoknak megfelelő megegyezéssel.
Putyin pedig azt mondta, hogy Oroszország kész visszatérni az ukrán gabona, valamint az orosz élelmiszer és műtrágya kiviteléről megkötött, úgynevezett fekete-tengeri kezdeményezéshez, de ez mindaddig nem fog megtörténni, amíg a Nyugat nem teljesíti Moszkvának tett ígéreteit.
Az ukrán parlament jóvahagyta a védelmi miniszter leváltását és utódjának felmentését jelenlegi posztjáról
Az ukrán parlament jóváhagyta Olekszij Reznyikov védelmi miniszter és a legfőbb ukrán magánosítási alapot vezető Rusztem Umerov leváltását kedden, ezzel szabaddá téve az utat ahhoz, hogy Umerovot nevezzék ki a védelmi miniszteri tisztségre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap jelentette be Reznyikov felmentését, helyére Umerovot ajánlva, ehhez azonban a parlament jóváhagyása is szükséges.
A parlament kedden két szavazásban jóváhagyta a két érintett vezető leváltását, szerdán pedig várhatóan szavaz Umerov kinevezéséről. A törvényhozás védelmi bizottsága már kedden megszavazta, hogy Umerov legyen az új miniszter.
A lépést a legfontosabb átszervezési intézkedésnek tartják Ukrajnában azóta, hogy Oroszország tavaly februárban háborút indított az ország ellen.
A 41 éves Umerov 2022 szeptembere óta vezeti az ukrajnai Állami Vagyonalapot, és jelentős szerepet játszott egyebek mellett kényes háborús tárgyalásokon, mint például az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás.
Új, az eddigieknél is fontosabb kihívások várnak ránk. A lehető leghatékonyabban kell működnünk, mert minden órányi késlekedés védelmezőink életébe kerül
– írta a Facebookra feltöltött bejegyzésében, amelyben köszönetét fejezi ki támogatóinak.
Ukrán védelmi tárca: több mint harminc halálos áldozata volt a kahovkai gátrobbantásnak
Harminckét halálos áldozata volt a kahovkai gátrobbantásnak - közölte az ukrán védelmi minisztérium kedden, a három hónapja történt súlyos incidensről kiadott hivatalos jelentésében.
A beszámoló szerint a kahovkai vízerőmű zsiliprendszerének június 6-i megsemmisülése miatt a halálos áldozatok mellett 28-an megsérültek, 39 embert pedig máig eltűntként tartanak nyilván.
A Dnyeper (Dnyipro) folyó árvidékén, ahol hozzávetőleg 900 ezer ember él, nem bukkant fel a kolera – derül ki a jelentésből. Ihor Kuzin ukrán egészségügyi miniszterhelyettes szerint mindössze 22 fertőzöttet regisztráltak szennyezett víz miatt a Kijev ellenőrzése alatt álló területeken.
Kijev Moszkvát vádolja az orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka településen lévő víztározó gátjának felrobbantásával. Oroszország tagadja Ukrajna vádját, és Kijev tüzérségi csapásait hibáztatja a szerencsétlenségért.
A gátszakadás pusztító árvizet okozott a térségben, amit súlyosbítottak a régióban dúló harcok.
Az ukrán minisztérium hangsúlyozta, hogy a kárfelmérés és a veszteségek a kijevi kormányerők ellenőrzése alatt álló területekre érvényesek, ugyanakkor az elárasztott térség több mint 68 százalékát orosz csapatok ellenőrzik, így a valós adatokat továbbra is homály fedi.
Az orosz sajtó legutóbb 57 halottról jelentett a Moszkva ellenőrzése alatt lévő térségből.
Összesen 612 négyzetkilométer terület került víz alá, és több ezer környékbeli lakos kényszerült otthona elhagyására a gátrobbantás következtében.
Megérkezett Ukrajnába az első lőszeradag a Gepardokhoz
Németország leszállította az Ukrajnának gyártott légvédelmi lőszerek első adagját – közölte a német védelmi minisztérium kedden.
A német gyártmányú Gepard önjáró légvédelmi lövegekhez tízezres nagyságrendben szállítottak Ukrajnába lőszert, amelyet a Rheinmetall német védelmi ipari és technológiai vállalat gyárt a tárca megbízásából.
Németország az átfogó orosz támadással szemben védekező Ukrajnát fegyverekkel támogató országcsoport februári brüsszeli miniszteri ülésén vállalta, hogy gondoskodik a Gepardok lőszerutánpótlásáról. Ez komoly feladat, mert az 1970-es években kifejlesztett lövegeket már nem használják a német hadseregnél (Bundeswehr), és nem is készül a Gepardokban használt lőszer Németországban.
A cikk folytatása a Mandiner oldalán érhető el!
Így menekítik ki a sérült Leopard 2-es harckocsit az ukránok (videó)
Az X közösségi médiaplatformra (korábban Twitter) került fel egy rövid videó, amelyen egy Leopard 2-es harckocsit mentenek az ukránok. A felvételen látható, hogy két, amerikai gyártmányú M88A2 műszaki mentőjármű vontat egy lánctalpát veszített Leopard 2-es harckocsit, valahol a front közelében.
Németország leszállította az Ukrajnának gyártott légvédelmi lőszerek első adagját
A német gyártmányú Gepard önjáró légvédelmi lövegekhez tízezres nagyságrendben szállítottak Ukrajnába lőszert, amelyet a Rheinmetall német védelmi ipari és technológiai vállalat gyárt a tárca megbízásából.
Németország az átfogó orosz támadással szemben védekező Ukrajnát fegyverekkel támogató országcsoport (Ukraine Defence Contact Group, UDCG) februári brüsszeli miniszteri ülésén vállalta, hogy gondoskodik a Gepardok lőszerutánpótlásáról.
Ez komoly feladat, mert az 1970-es években kifejlesztett lövegeket már nem használják a német hadseregnél (Bundeswehr), és nem is készül a Gepardokban használt lőszer Németországban.
Így ki kellett dolgozni egy új gyártási technológiát arra, hogy miként lehet előállítani „régi lőszert új módszerekkel” – emelték ki a minisztérium közleményében. Hozzátették: Svájc ugyan rendelkezik a Gepardban használt lőszerkészletekkel, de nem hajlandó katonai segítséget nyújtani Ukrajnának.
Németország viszont megoldotta az igen összetett feladatot, alig hét hónap alatt nemcsak beindították a gyártást, hanem el is juttatták Ukrajnába az ország védelmében „nagyon sikeres” önjáró lövegekhez szükséges lőszerek első adagját
– hangsúlyozta a közlemény.
Németország eddig 46 Gepardot adott át Ukrajnának, és további hatot küldenek az év végéig. A Rheinmetall egy 168 millió eurós (65 milliárd forintos) szerződés keretében 300 ezer lőszert gyárt a légvédelmi lövegekhez.
Németország Ukrajna legnagyobb európai támogatója, a lőszerszállítás beindítása pedig jelentős előrelépés Ukrajna légvédelmében, ami ismét megmutatta, hogy „Németországra lehet számítani”
– idézték a közleményben Boris Pistorius német védelmi minisztert.
Szurovikin jól van, állítja egy telegram csatorna
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden, miként egy nappal korábban Sojgu is, kitért a Szergej Szurovikin tábornok sorsára vonatkozó kérdés megválaszolása elől.
Szurovikint tavaly októberben nevezték ki az Ukrajnában harcoló orosz erők parancsnokává, majd idén januárban, amikor a „különleges hadművelet” irányítását Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke vette át, ő lett az egyik helyettese a háború irányításában. A tábornok a Wagner zsoldoscsoport Jevgenyij Prigozsin vezette júniusi zendülése óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt.
Hétfőn azonban civil ruhás felvétel jelent meg róla egy olvasott Telegram-csatornán, amelynek kísérőszövege szerint „kijött” és jól van.
Orosz védelmi miniszter: Ukrajna több mint 66 ezer embert veszített az ellentámadásban
Ellentámadásuk három hónapja alatt az ukrán fegyveres erők több mint 66 ezer embert és 7600 egységnyi fegyverzetet veszítettek – jelentette ki Szergej Sogu orosz védelmi miniszter egy keddi moszkvai katonai vezetői tanácskozáson.
A tárcavezető szerint Kijev civil objektumok támadásával próbálja elterelni a figyelmet offenzívájának kudarcáról, győzelemként állítva be ezeket a „terrortámadásokat”.
Az úgynevezett ellentámadás kezdete óta az ellenség veszteségei meghaladták a 66 ezer embert és a 7600 egységnyi fegyverzetet
– mondta Sojgu.
Az orosz védelmi tárca augusztus elején kiadott adatai szerint az ukrán fél addig az időpontig 43 ezer embert és mintegy 5 ezer egységnyi fegyverzetet veszített.
A miniszter kedden közölte, hogy az orosz erők az elmúlt hónap folyamán 159 HIMARS rakétát, több mint ezer pilóta nélküli légi járművet és 13 manőverező robotrepülőgépet lőttek le, és 34 operatív-taktikai vezetési pontot semmisítettek meg.
A miniszter szerint „a legfeszültebb” helyzet Zaporizzsjában alakult ki, ahol az ukrán fél stratégiai tartalékához tartozó, nyugati kiképzést kapott dandárokat vetett be. Közölte, hogy ezek az alegységek komoly veszteségeket szenvedtek.
Az ukrán vezetés kétségbeesetten próbál felmutatni nyugati gondozóinak legalább valami sikert az offenzív akciókkal, hogy továbbra is katonai és gazdasági támogatásban részesüljön, ami csak elnyújtja a konfliktust
– fogalmazott Sojgu.
Beszámolója szerint az orosz katonai szállító repülőgépek a „különleges hadművelet” kezdete óta 376 ezer katonát, több mint 2700 egységnyi haditechnikát és 132 ezer tonna rakományt szállítottak.
Súlyos a korrupció a segélyszállítmányoknál
Az ukrajnai hatóságok körében napvilágra került korrupciós esetek negatív hatással vannak az Ukrajnának küldött fegyverszállításokra és egyéb segítségre - jelentette ki Gitanas Nauseda litván elnök az LRT állami televízióban.
"Ez nagyon komoly probléma. Azok az államok, amelyek Ukrajnának segítenek, demokratikusak, kötelesek figyelembe venni a társadalmi hangulatot" - mondta Nauseda arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen hatást gyakorol a korrupció a fegyverszállításokra.
A választók véleménye nagyon fontos a litván elnök szerint. "Hatalmas csapás a segélyt kapó állam jó hírnevére, hogy azoknak az államoknak a választói, akik a segítséget adják, komoly korrupciós botrányokat látnak ott" - hangsúlyozta Nauseda.
Június végén Vilniusban bejelentették, hogy Litvánia addig már 1 milliárd euró értékben küldött katonai, humanitárius és pénzügyi segítséget Ukrajnának, ez a balti köztársaság bruttó hazai össztermékének (GDP) 1,4 százaléka. A katonai segély értéke ezen belül meghaladta a félmilliárd eurót.
Zelenszkij meglepő látogatása
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a frontra látogatott, ahol katonákkal is találkozott. Köszönetet mondott a harcolóknak, és külön megköszönte a katonai kórházakban dolgozó orvosok munkáját.
Ukrán merénylet történt
Az ukrán titkosszolgálat egyik tisztje robbanószerkezetet rejtett el Jurij Afanaszijevszkij, a Luhanszki Népköztársaság vezetőjének otthonában. A robbanás következtében Afanaszijevszkij súlyosan megsérült, intenzív osztályon kezelik, azonban nincs életveszélyben.
Pusztító orosz csapások
Az ukrán védelmi minisztérium szerint az elmúlt napokban az oroszok 133 településen 85 infrastrukturális épületre mértek légi csapást, kilenc különböző térségben.
Elengedték az oroszok Szurovkint
A New York Times-ra hivatkozva a Meduza arról ír, hogy az oroszok kiengedték a házi őrizetből Szergej Szurovkin tábornokot, akit a hatóságok még azért tartóztattak le, mert feltehetően részt vett Jevgenyij Prigozsin korábbi Wanger-vezér lázadásában.
Oroszország 57-szer lőtte Szumi régióját
Az orosz erők az elmúlt nap folyamán 57-szer lőtték le Herszon régióját. Olekszandr Prokudin kormányzó szerint az orosz hadsereg lakónegyedeket és gabonatárolókat vett célbe Herszon megye Beryslavskyi kerületében.
Újraindult a forgalom a moszkvai repülőtereken
Moszkva két nagy repülőtere, a Vnukovo és a Seremetevo, valamint a Zsukovkszi repülőtér kedd hajnali ideiglenes felfüggesztést követően reggel helyi idő szerint 7.30-tól (GMT) újra a normál üzemben működnek – közölte az orosz Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség.
Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy erői lelőttek legalább három Ukrajnából indított drónt, amelyek az ország fővárosát vették célba.
Az oroszok Szumit lőtték
Az orosz erők 18-szor támadták meg a Szumi megye határát. Két civil megsebesült, és jelentős károk keletkeztek az infrastruktúrában – jelentette a Szumi megyei Katonai Igazgatóság.
Magyarország segít
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 5877 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 6899 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 97 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében - áll a tájékoztatásban.
Másfélmillióra emelik az orosz hadsereg létszámát
Az mk.ru arról ír, hogy Oroszország célja, hogy az év végéig másfél millió főre növelje a fegyveres erők létszámát. Viktor Szobolev, az Állami Duma védelmi bizottságának tagja közölte: mindehhez, vagyis az orosz katonai műveletekhez a csapatok szisztematikus kiképzésére is szükség van - számol be róla a Mandiner.
Fegyverüzletről tárgyal Putyin és Kim Dzsongun
A találkozóra várhatóan Vlagyivosztokban kerül sor még ebben a hónapban, Észak-Korea fegyvereket adhat az oroszoknak - írta a The Guardian.
Dróntámadás több orosz régió ellen
Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint két drónt lőttek le orosz terület felett szeptember 5-én, az egyiket a Kaluga régió, a másikat pedig a moszkvai területen, Istra városa felett.
Moszkva felett lezárták a a légteret
Az orosz média arról számolt be, hogy a Moszkva feletti légteret lezárták szeptember 5-én éjjel. A Domodedovo, Vnukovo és Sheremetyevo repülőtereken törölték a járatokat.
Ukrán válság
- Zelenszkij: Kijev és Budapest kétoldalú dokumentum előkészítésén dolgozik
- Nehéz tél vár az ukránokra: akár nyolcórás áramkimaradások is lehetnek
- Ukrán katonai hírszerzés: hepatitis fertőzésben szenvedő elítélteket küldenek hadba az oroszok
- NATO-főtitkár: Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba
- Orosz dróntámadás érte Kijevet