SZOLJON

Orbán Viktor ennek részeként bejelentette, a kormány megvalósíthatónak minősítette a Fidesz-KDNP-frakció azon javaslatát, hogy tegyék lehetővé a devizahiteleseknek az adósságuk rögzített árfolyamon történő, egyösszegű végtörlesztését. 35 százalékos luxus áfakulcsot kezdeményez a kormány, 2012-re pedig 3 százalék alatti költségvetési hiány megállapítását. Emellett javaslatot tett az uzsora elleni keményebb fellépésre; a magas rezsiköltségek miatt központi ármegállapításra a szemét-, a víz- és a csatornadíjak esetében; egy stabilitási törvény kidolgozására annak érdekében, hogy az államadósság ne termelődjön újra; valamint tömeges közmunkaprogramra.

Az első területként az uzsora elleni fellépést ismertette Orbán Viktor, amellyel kapcsolatban azt mondta: kevés kegyetlenebb dolgot lehet elképzelni, mint amikor bűnözők arra szakosodnak, hogy a legszegényebbeket maradék értékeiktől is megfosszák, menekülésre kényszerítsék. Emiatt a kormány zéró toleranciát és "hajtóvadászatot" hirdet az uzsorás bűnözők ellen - közölte, majd javasolta a büntető törvénykönyv módosítását a hatékonyabb fellépés érdekében, továbbá azt, hogy törvényben állítsanak korlátot a kölcsönszerződések magas kamatai elé, és 30 százalékos teljes hiteldíjmutató, vagyis THM felett ne lehessen hitelt nyújtani. Kezdeményezte emellett a készpénzalapú segélyezés arányának csökkentését, a természetbeni segélyezés arányának pedig növelését.

A miniszterelnök a magas rezsiköltségek miatt azt javasolta, vezessék be a központi ármegállapítást a szemét-, a víz- és a csatornadíjak esetében is. Ezt azzal indokolta, hogy "sok család a lehetőségei határán áll, ha a rezsiszámlák összege tovább nő, összerogyhatnak a teher alatt". Mint mondta, a privatizált közműcégek magánérdekeket szolgálnak, "óriási extraprofitokat tesznek zsebre", miközben az állam szerepe meggyengült. Ezen változatva - emlékeztetett - a kormány első lépésben a hatósági árkörbe bevonta a villanyáramot, a gázt és a távhőt. Most pedig ahhoz kérnek támogatást, hogy a hatósági ármegállapítást terjesszék ki a szemét-, a víz- és a csatornadíjakra - mondta.

A kormány kétharmados többséget igénylő stabilitási törvényt dolgoz ki annak érdekében, hogy az államadósság ne termelődjön újra. A sarkalatos jogszabály rögzíteni fogja a nyugdíjrendszer, az egészségügyi kassza, az adórendszer és az önkormányzatok összehangolt működési rendjét - mondta a kormányfő.

A devizahitelesek ügyében emlékeztetett, a Fidesz-KDNP javaslatot tett arra, hogy otthonvédelmi akciótervben rögzítsék a korábban már megállapított devizaárfolyamokat - 180 forint a svájci frank, 250 forint az euró és 2 forint a japán jen esetében -, és most ezeken az árfolyamokon tegyék lehetővé a fennálló devizahitelek forintban történő egyösszegű visszafizetését, a bank pedig semmilyen külön költséget ne számíthasson fel az átváltással és egyösszegű visszafizetéssel kapcsolatban. A kormány megvizsgálta mindennek lehetőségét, és megvalósíthatónak minősítette a kormánypárti frakciószövetség kezdeményezését - jelentette be a miniszterelnök. A részleteket ismertetve kifejtette: valójában teher- és kockázatmegosztásról van szó, ugyanis átlagosan 155-160 forintos svájcifrank-árfolyamon vették fel a hiteleket azok, akik ehhez az eszközhöz nyúltak, vagyis a Fidesz-KDNP javaslata azt jelentené, hogy 180 forintig a hitelt felvevő viseli az árfolyamkockázatot, afölött pedig a bankok kötelesek azt viselni. Azzal kapcsolatban, hogy ez a fajta végtörlesztés nem ingatja-e meg a pénzügyi rendszert, azt mondta: a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak az anyabankjaik, az OTP és az FHB mögött pedig a magyar állam, "efelől ne legyen senkinek sem kétsége". Megvizsgálták azt is - folytatta -, hogy vajon a külföldi bankok nem vonják-e ki forrásaikat, nem csökkentik-e magyarországi hitelezéseiket a lépés miatt, és azt találták, hogy a mostani döntéstől függetlenül a bankok folyamatosan csökkentik magyarországi hitelezéseiket, folyamatosan vonják ki profitjukat és forrásaikat Magyarországról, óriási összegekben, sőt egyes bankoknál úgy tűnik, a vezetők jutalmazásának egyik feltétele a magyarországi hitelezés csökkentése. A jogi helyzetről szólva közölte: a magyar jog lehetőséget teremt arra, hogy az Országgyűlés beavatkozzon a korábban kötött jelzálogszerződésekbe, és törvénnyel módosítsa azokat.

Várhatónak nevezte ugyanakkor azt, hogy nemzetközi szervezetek nemzetközi fórumokon "megtámadnak bennünket", miként tették a bank- és a multiadó esetében is. "Kedvezőtlen ítéletek esetén megfelelő válaszintézkedésekkel fogunk reagálni" - jelentette ki.
Kezdeményezik, hogy a Fidesz-KDNP javaslata mellett további, a pénzintézeti rendszert terhelő lépéseket a végtörlesztéssel összefüggésben már ne terjesszenek elő, vagyis a végtörlesztésen túl ne írjanak elő kötelező, forintra történő átváltást, és ne írjanak elő kötelező forinthitel-nyújtást sem, mert az "úgyis megindul magától, állami kényszer nélkül is". Ezekkel a kitételekkel minősítette megvalósíthatónak a kabinet a Fidesz-KDNP javaslatát, amelyről a döntést az Országgyűlésnek kell meghoznia.

Orbán Viktor azt is közölte parlamenti felszólalásában, hogy javaslatot tesznek a kamatszámítás átláthatóbbá tételére is, vagyis a devizahitelek referenciahozamhoz kötött kamatmegállapításának bevezetésére. A kabinet arra szólítaná fel a bankokat, hogy hozzanak létre pozitív adóslistákat, amely a hitelüket megfelelően törlesztő adósok más banki kapcsolataiban világosan jelezné, "rendben fizetnek, nincs velük baj, hitelképesek". Megfontolásra javasolják azt is, hogy az ügyfeleknek ne kelljen személyi jövedelemadót fizetniük a bank és az adós megállapodása nyomán elengedett tartozásuk után.

A miniszterelnök szerint indokolt annak kivizsgálása is, milyen érdekeket szolgált, kit terhel a felelősség azért, hogy a térség országaival ellentétben Magyarországon elmaradt a devizahitelezés adminisztratív korlátozása, és az embereket "belecsalták" a devizahitelezés rendszerébe. Magyarország kivételével mindenhol időben felismerték, hogy a devizahitelezésből előbb-utóbb óriási baj lehet - tette hozzá, példaként említve Romániát, Ausztriát, Lengyelországot.
   
Az ötödik pontban pénzügyi védelmi tervet hirdetett Orbán Viktor, és javasolta, hogy októberben és novemberben Magyarország fizesse vissza az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé fennálló, lejáró tartozásait úgy, hogy ennek fedezetére ne vegyen fel hitelt. "Mérsékeljük az ország külső pénzügyi függését!"
Szólt arról is, nem szabad, hogy az államadósság újból felhalmozódjon, ezért javasolta: a 2012-es költségvetési hiányt három százalék alatt állapítsák meg. A mai pénzügyi helyzetben egy 2,8 százalékosnál nagyobb költségvetési hiány esetében az államadósság automatikusan nő, 2,8 százalékosnál alacsonyabb szinten viszont automatikus csökken - mondta.
A kormány az Európai Bizottság jóváhagyását kéri egy 35 százalékos luxus forgalmiadó-kulcs bevezetésére.
A kormányfő azt is kezdeményezte, hogy az adószám felfüggesztése helyett a jövőben töröljék az adószámot, egyes gazdasági események adóhatósági vizsgálata pedig úgy is megtörténhessen, hogy az nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot. Akinek a cége jelentős adótartozással szűnt meg, ne kaphasson adószámot - mondta.

Utoljára Start munkaprogramról szólt Orbán Viktor, és kifejtette: ha sikeres lesz az idei próba közmunkaprogram, akkor jövőre az tömegessé válhat, mégpedig elsősorban a mezőgazdaságban, az energiatermelésben és az országos nagyberuházásoknál. "Munkát kínálunk mindenkinek, aki munkaképes" - mondta. Közölte azt is, hogy ha valaki nem veszi fel a munkát a számára felkínált helyen, nem kaphat az államtól pénzt. A megújuló Magyarországon nincs helye a "feketealkalmazásnak", mindenkinek el kell tudnia számolnia a munkaidejével - hangsúlyozta.
   
A miniszterelnök szerint az euróválság - veszélyei mellett - azzal a lehetőséggel is jár, hogy felgyorsítható Magyarország megújításának folyamata, új szövetségeket lehet kötni, megteremhetők egy nemzeti gazdasági és egy új, nemzeti szolidaritási rendszer alapjai, és szélesebb egyetértéssel lehet hozzáfogni az adósságlefaragáshoz. Azt üzente: "senki ne veszítse el a reményt, mert le fogjuk győzni ezt a válságot is".
   
Közölte, Magyarországnak olyan kormánya és parlamentje van, amely kiáll a magyar érdekekért. "Rossz lóra tesznek, akik Magyarország ellen akarnak tenni, mert a magyarokkal ma már nem érdemes tengelyt akasztani" - fogalmazott, hozzátéve, nem fogja hagyni, hogy a válság árát, a múlt hibáit a magyar emberekre hárítsák át.