Teli volt békával és teknőssel a férfi csónakja

A fejlesztésekről Hegyes Zoltán polgármesterrel beszélgettünk, aki egyben a Cibakházi Horgász Egyesület elnöke is. 
-- A Cibakházi Horgász Egyesület saját maga neveli fel azokat a halakat, amelyek később a településen átívelő holtágba telepítenek -- kezdett mondandójába Hegyes Zoltán. -- A közelmúltban az élő Tisza mellett egy 2500 négyzetméteres ivató és egy 1500 négyzetméteres ivadéknevelő medencét létesítettünk pontyok és compók nevelésére. Ezzel tavaly már egy kisebb területen kísérleti jelleggel foglalkoztunk, most nagyobb formában is belevágtunk. Ezzel az a célunk, hogy biztosítsuk a holtág halállományának utánpótlását. Halászati szakemberek felügyelete mellett folyik az ivatás, jelenleg a takarmányozás szakaszánál tartunk. A pontyok szépen fejlődnek, egy hónap után már öt-hat centisek.
 
További jó hír a pecázás szerelmeseinek, hogy a holtágon versenypályát építenek, aminek már a második üteménél tartanak. Tavaly már elkészült egy kétszáz méteres szakasz, az idén ezt további százötven méterrel bővitik. A már elkészült szakaszon több egyesület részvételével szerveztek versenyt, ahol külföldi horgászok is tiszteletüket tették. Egyébként a helyi horgász egyesületnek körülbelül nyolcszáz tagja van, nagyjából ugyanennyi engedélyt osztottak szét az itt pecázó vendégeknek. A biztos fogás érdekében tavaly 198 mázsányi halat telepítettek a holtágba. Idén is próbálják ezt a szintet tartani, ősszel tervezünk újabb telepítést. A tervek szerint ekkor egy millió forint értékű, tizenkét mázsányi egynyaras pontyot halásznak le majd az ívatóról és engedik újra szabadon a Holt-Tiszán. A compó neveléssel egyelőre kisérleti jelleggel foglalkoznak, ennek eredményességét még nem tudják lemérni. 

A polgármester azt is hozzátette, hogy a holtág feliszapolodásának a megfékezésére, a Holt-Tisza rehabilitációjára uniós pályázatot adtak be 260 millió forint értékben, ezt azonban elutasították. Pedig ez magában foglalta volna a különböző mederrendezési munkákat, amelyek itt szükségesek lennének. A tizenhét kilométeres holtág -- amin a település Nagyrévvel osztozik -- a leghosszabb mentett oldali holtág az országban, egyrésze azonban mocsarasodik, hetven hektárnyi nádas övezi a területet.

Küszködünk az orvhalászokkal is -- folytatta Hegyes Zoltán. -- Halőreink eddig egy kilométernyi hálót szedtek fel, az elkövetőket azonban nem sikerült tetten érniük. Szerencsére sikerült több négy-hat kiló közötti süllőt kiszabadítani a hálókból. Hét halőr működik közre a halállomány örzésében. Sajnos az orvhalászat, mint jelenség a válság begyűrűzésével egyidőben élénkült meg a holtágon. 
Hegedűs Attila és Plavecz Imre hivatásos halőrök. Ők szokták naponta többször az ivató, valamint a holtág környékét járni. Már nemegyszer találkoztak orvhalásszal. 
-- Már kaptunk rajta orvhalászt akció közben -- meséli Hegedűs Attila. -- Amikor megállítottuk a bácsit, varsát találtunk a csónakjában, teli békával, kárásszal és teknőssel. Ezután még egyszer megfogtuk. Az elmúlt három évben vagy két kilométernyi hálót, 60-70 darab varsát és véghálót gyűjtöttünk be. Az ivatónál nem próbálkoznak az orvhalászok, mivel a halak túl picik.  
 
A holtág állítja be a vízszintet 

Az ívató medencének kialakított gödörben a vízszint a kapilláris elv alapján ált be, azaz ugyanolyan magas, mint a Holt-Tisza vízszintje. A környéket körülbelül hatvan méternyi szélességben nádas övezi, a halőrök a hálójukkal nem egyszer teknősbékát is fognak. Ez egyben azt is jelzi, hogy a terület erősen mocsarasodik.