Vadak útján

Olvasom, hogy tovább szigorították az országúti vadgázolások jogszabályait. Eddig sem volt rózsás a helyzete annak, aki – akár önhibáján kívül vadat ütött el, mert többnyire egyedül maradt a bajával. A vad jog szerinti tulajdonosa, a vadásztársaság általában nem felel semmiért, de lopásért feljelentheti azt, aki a kára ellenében esetleg magához veszi az elütött jószágot. 

Magam eddig megúsztam egy nyúllal és egy fácánnal, de ez sem veszélytelen játék. Volt, aki motorral bukott apróvad miatt és kórházban végezte. Mekkora veszélye és anyagi kára lehet akkor egy több mázsás szarvassal való kéretlen találkozásnak? A biztositok.hu oldal adatai szerint évi tizenötezerre tehető a vadgázolások száma, ami nem kevés. Ha pedig féktávolságon belül felbukkanó állatról van szó, akkor nem sokat lehet tenni ellene. A vadveszélyre való figyelmeztetés meg körülbelül olyan hatékony megoldása a problémának, mint a kátyús utak sebességkorlátozó táblával történő javítása. 

Jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy a vadgazdálkodás anyagi előnyeit élvező, igaz költségeit is viselő szervezet kedvezményezett a kérdésben, amivel szemben a másik félnek is érdemes volna némi esélyt adni. Az logikus, hogy az erdőt nem lehet bekeríteni, de talán egy olyan kötelező felelősségbiztosítás lehet itt is a megoldás, amit a törvény jelenleg is megkövetel az utakon közlekedőktől, ha egy tulajdonukban levő eszközzel, a járművükkel kárt okoznak másoknak.