Bulvár

2009.03.24. 07:41

Telefonon fenyegették meg a rablót elijesztő házaspárt

Fegyveres rabló rontott be nemrég egy jászberényi lottózóba. Az üzletben alkalmazottként dolgozó házaspár azonban elijesztette a támadót. Az azóta eltelt időben előfordult, hogy valaki felhívta és megfenyegette őket, mondván miért mártották be őket.

Banka Csaba

"Ide a kavicsot...” — kiáltott a rabló a lottózóba lépve, amit az Ábri házaspár először csak viccnek gondolt, azután pedig ösztönösen cselekedtek és elzavarták a fegyveres támadót.

— Nem tudom, hogy fegyver volt-e nála, vagy valami más, de azt minden esetre jól láttam, hogy a rám szegezett eszköznek csöve volt és lyuk volt rajta — emlékezett vissza a valamivel több mint egy hónappal ezelőtt történt rablási kísérletre Ábri István, amit feleségével együtt éltek meg Jászberény egyik kis lottózójában.

— Nem ijedtek meg?

— Az egész nem tartott tovább két-három percnél — mondja a feleség, Erzsike. — Akkor nem gondolkodtunk. Egyszerűen a helyzet szülte a reakciónkat. Később ijedtem meg, és azóta is összerezzenek, amikor sötétedés után benyit valaki a lottózó ajtaján.

Annak idején megírtuk, hogy a város egyik lottózójába egy ismeretlent tettes rontott be és fegyvernek látszó tárgyat szegezve az eladóra a napi bevételt követelte. A támadó azonban zsákmány nélkül távozott, mert a lottózóból kizavarták.

— Először csak viccnek gondoltam a dolgot, azt hittem a zárás előtt az egyik haverom szórakozik — mondta Ábri István. — Csak azután láttuk a felségemmel, hogy nem játék az ami történik. Innentől pedig nem gondolkodtunk. Nem a kasszában lévő néhány ezer forint, nem a saját életünk védelme volt az eszünkben, ösztönösen cselekedtünk. Szerintem az kerekedett felül bennünk, hogy egymást megvédjük. Nem tudom pontosan mit mondhattam, de valami olyasmit, hogy takarodj innen, és közben a feleségem is rákiáltott a támadóra.

— Megnyomtam a riasztót, mindjárt itt a rendőrség, kiabáltam a támadóra — mondja a hölgy. — Ezután pedig egy nagyot ütöttem ököllel a pultra.
— Lehet, hogy azt hitte a támadó, hogy csak egyedül lesz a feleségem az üzletben, lehet, hogy másra számított, minden esetre nagy valószínűséggel megijedt és kirohant az utcára. Én meg kaptam magam és utána. A következő sarokig tudtam követni, de azután elszelelt.


— Örökkévalóság volt az az egy perc amíg nem tudtam a férjemről. Először még kimenni sem mertem, de azután mégis kinyitottam az ajtót, és néhány pillanat múlva megláttam, hogy nem messze a lottózótól jön visszafelé.

— A rendőrség megérkezett és éjszakáig tartott, amíg helyszíneltek, meg kikérdeztek bennünket tövéről, hegyére, hogy miként történt a rablási kísérlet.

— Azóta már átgondolták, hogy mit miért tették?

— Előtte is tudtuk, hogy ilyen esetben át kell adni a kasszában lévő pénzt — mondja Erzsike. — Most is azt mondom és ajánlom mindenkinek, hogy ezt tegye. Abban a szituációban viszont nem tudom, hogy mi okból, de másként cselekedtünk.
— Talán tudat alatt megéreztük, hogy a támadó megilletődött attól, hogy ketten vagyunk az üzletben — veti közbe a férfj. — Nem ismertük meg, mert a sísapka meg a ruha úgy eltakarta az arcát, hogy csak a szemét láttuk.

— Hogyan fogadta a környezetük a történteket?

— Így is és úgy is. Minden esetre a lottózóban lassan anekdota válik a történetből, és már szállóigévé vált, hogy „...ide a kavicsot”. Olyan is volt, aki azt mondta, hogy feleslegesen hősködtünk, pedig nem erről volt szó. A helyzet volt olyan, hogy ezt hozta ki belőlünk — mondta István. — Aki pedig azt hiszi, hogy tudott volna logikusan gondolkodni egy ilyen alkalommal, hát egyszer élje át ugyanezt és akkor beszéljen.

— A pénzre nem is gondoltunk — tette hozzá Erzsike. —, Hiszen néhány ezer forintnál soha sincs több a kasszában, de valahogy erről az emberek mást hisznek. A rendőrségen sok mindent kérdeztek tőlünk, hogy ki szokott idejárni rendszeresen meg hogy ez és ez járt-e itt a napokban. Mi meg válaszoltunk, ahogy vissza tudtunk emlékezni. Emiatt is volt kellemetlenségünk. Telefonon hívtak bennünket, fenyegetőztek, hogy miért mártottunk be valakit. Az biztos, hogy azóta másként hallgatjuk a rablásokról szóló híreket, és jómagam sokkal idegesebb vagyok, amikor este kell dolgozni.

Még nyomoz a rendőrség

Az ügy részleteiről a rendőrségen nem tudtunk meg további részleteket. Szabó Zita, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense a folyamatban lévő ügyről részletesebb tájékoztatást nem adhatott. Annyit azonban elmondott, hogy a tanúmeghallgatások azóta is tartanak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!