Bulvár

2012.10.29. 18:12

Hadiüzemmé vált kis híján a Lehel Hűtőgépgyár

Politikai foglyok, bebörtönzött kulákok, köztörvényes bűncselekményért lecsukott rabok építették a gyárat szigorú fegyveres őrizet és a legnagyobb titoktartás mellett, az ÁVH-nak pedig kihelyezett őrszobája működött a bázison. Hosszú éveken át készültek itt a tüzérségi lövegekhez szánt fémhüvelyek.

Szoljon.hu

A Jászberényi Fémnyomó- és Lemezgyár megalapításának hat évtizeddel ezelőtti krónikája akár egy kémregény felvezető sztorija is lehetne. Hosszú évtizedekig szigorúan titkos megjelölésű akták rejtették a később világhírűvé vált Lehel Hűtőgépgyár „teremtéstörténetét”.

A história még hiányzó mozaikszemeit az egykori bizalmas akták anyagát felhasználva nemrégiben Kiss Erika helytörténeti kutató, újságíró illesztette össze, eredményeiről pedig a Jász Múzeumban tartott előadásán számolt be.

Jászberény városi legendái között mindig kitüntetett helyet kapott, hogy a hűtőgépgyár annak idején bizony napokon belül átállhatott volna a hadigyártásra, ha adott esetben az „imperialista világhatalmak” globális támadást indítottak volna a szocialista tábor eme kicsiny, bár számunkra annál kedvesebb tagja ellen. Szóval immár nem csak a szájról szájra terjedő szóbeszéd, hanem a kutatások alapján napvilágra került hivatalos jelentések, és minisztertanácsi határozatok is alátámasztják: nem véletlen, hogy a kezdetekben Berényben gyártott szódás-szifonok, vagy épp a réz vázák „kalibere” megegyezett az egyes tüzérségi lövegek hüvelyátmérőjével.

Először 1951-ben merült fel, hogy honvédelmi célú tüzérségi vashüvely gyárat hozzanak létre az országban. A lehetőségek közül pedig hosszas keresgélés után – ma úgy mondanánk, zöldmezős beruházásként – a Jászberény határában elterülő mezőgazdasági területet jelölték ki. Légvédelmi és harckocsi lövegekhez kívántak megfelelő kaliberű vashüvelyeket gyártani.

A Belügyminisztériumtól kikért, négyszáz elítélt dolgozott kettős őrizet alatt a gyárcsarnokok és a kiszolgáló létesítmények megépítésén, ahol a gyártás 1953-ban indult el. Sokáig a dolgozók is csak úgy léphettek a gyár kettős drótkerítéssel védett területére (a nők és a férfiak szigorúan elkülönítve, más-más kapun át), hogy előtte géppisztolyos katonák ellenőrizték az érkezőket.
[caption id="" align="alignleft" width="350"] Kiss Erika: Árulkodó a szifon kalibere
[/caption]
Az eredeti cél ugyan soha nem valósult meg, mert a vashüvelyek gyártásához nem volt meg a megfelelő technológia, később pedig elavulttá váltak azok a harcászati eszközök, amelyekhez illett volna ez a lőszer, ugyanis teret hódított a rakétatechnika, illetve a világpolitikai helyzet is átalakult. Ezzel együtt is sok ezer rézhüvelyt készítettek Jászberényben, mielőtt létrejött a Hűtőgépgyár.

– Az alapvetően mezőgazdasági jellegű, és azt megelőzően kizárólag kézműves iparosokat eltartó kisvárosban a fémnyomó teremtette meg az ipari termelés alapjait – mondta Kiss Erika.
– Jászberény legújabb kori története alapvetően másként alakult volna, ha ez a gyár, az alapító levele szerint 1952 júniusában nem jött volna létre. Ha nincs az a rengetek kiváló szakember, akik épp a fejlődő üzem miatt érkeztek folyamatosan és telepedtek le a kisvárosban. Közülük is kiemelkedik Gorjánc Ignác későbbi gyárigazgató, illetve László Károly főmérnök.

Néhány év alatt egyértelművé vált számukra, hogy a hadiüzem funkció nagyságrendje soha nem éri el az eredetileg tervezett szintet, s amennyiben nem váltanak, az üzem előbb utóbb elsorvad. A szakemberek azonban sikeresen sajátították el, illetve fejlesztették ki azokat a technológiákat, amelyek segítségével végül megtalálták az utat a hűtőgépgyártás felé.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!