Bulvár

2013.04.21. 19:44

Villantak a pengék Szolnokon

Reneszánszát éli a hagyományos magyar harcművészet. Nemrégen hazai íjász döntötte meg a nyilazás nyolcszáz éves rekordját, s már egyre többen művelik a szinte elfeledett szablyavívást is. Az utóbbinak Szolnokon is akadnak követői.

Szathmáry István

Fotós: www.imagesource.com

Dobbannak a lépések a terem padlóján. Rövid, pattanó vezényszavakra mozdul a csapat, akár sima edzésen is lehetnénk, ha nem forogna minden kézben a régi időket idéző hajlott penge. Őseink fegyverei, szablyák suhognak a levegőben.

– Fontos különbség a sportvívás és a katonai vívás között, hogy az utóbbinál az egész testet támadják. Ráadásul a csatákban sem első vérre ment a küzdelem, élet-halál kérdése volt a győzelem – igazít el bennünket a két harcmodor különbségéről Békési István ötödik fokozatú kung-fu mester, a Szolnokon egy éve alakult szablyavívó iskola oktatója. Ezt a régi harcmodort Máday Norbert fegyvergyűjtő és kung-fu-mester élesztette fel Magyarországon, általa jutott el Szolnokra is a sportág.

– Tőle sajátítottam el a magyar katonai szablyavívás alapjait, míg végül másfél év után, tavaly októberben magam is
elkezdhettem tanítani – folytatja István a történetet. Ezzel párhuzamosan mi is tovább tanuljuk annak a régi magyar könnyűlovas szablyának a használatát, amit hetente háromszor oktattak a Ludovikán. Erről, a Borsody László őrnagy és Keresztessy József nevével fémjelzett alapról indultak egykor azok a katonatisztek is, akik később olimpiai bajnokok lettek sportvívásban.

Természetesen ezt a még a török hódoltság korában kialakult harcmodort ma csupán gyalog és nem lóháton gyakorolják. Emellett ugyanúgy elsajátítják például a híres huszár hatvágást, amit lóháton is alkalmaztak, hiszen régen is a lovon történt összecsapást követően nem egyszer gyalog folytatódott a küzdelem.

– Mi ezzel egy, valójában egyetlen szálon megmaradt hagyományt próbálunk újraéleszteni, amit egyébként már Oroszországban és Lengyelországban is felelevenítettek – folytatja a történetet Békési István. – Ráadásul ma a lengyelek és litvánok ugyanúgy Magyarországról, Máday Norberttől veszik át azt a tradicionális magyar katonai szablyavívást, amit mi is gyakorlunk.

A magyar hagyományt tovább vivő Borsody-módszerben a gyors, veszedelmes csuklóvágások a jellemzőek. Emellett hatott rá a két háború között tanító Italo Santelli mester könyökmozdulatokkal is tarkított olasz iskolájának hatása is – tudtuk meg. Maga a fegyvertípus az 1500-as, 1600-as évektől származik, a huszárszablya a csatákban szerzett tapasztalatok alapján a török ívelt pengéből alakult ki.

– A szablya sokkal veszélyesebb fegyver, mint a sportvívásnál használt kard – avat be a kiképzés rejtelmeibe az oktató. – Ezért kezdetben a szablyához hasonló ívű fa fegyverrel gyakorolunk, utána jön a sportkard, majd úgy másfél év múlva a szablya. Mindez persze kellő védőfelszereléssel, katonai fegyelem alatt, mert a biztonság érdekében vezényszóra történik a gyakorlás. A gyakorlás nagy odafigyelést és koncentrációt követel, ezért nekem állandóan figyelemmel kell kísérnem mindenkit, hogy jól és vezényszóra végzik-e a gyakorlatokat, ami a jelenlegi nyolc fős létszám mellett megoldható.
A csapat életkor szerint a középiskolástól a középkorúig terjed, annak jeleként, hogy kellő erőnléttel és szorgalommal bárki elsajátíthatja őseink híres, rettegett fegyverének forgatását.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!