Bulvár

2013.08.09. 18:44

Különleges hangszerrel kápráztat az egyszemélyes zenekar

Különös hangzás vesz körül bennünket, ahogy Balla Tibor tekerőn előadott játékát hallgatjuk. Mintha a kunszentmártoni népzenész által egész zenekar szólaltatná meg gyermekkorunk már-már elfeledett, most újra életre kelő népdalait.

Szoljon.hu

CSI_0894.jpg

Fotó: Csabai István

– A tekerő koráról megoszlanak a vélemények – mondja ölében tartott hangszeréről kunszenti gazdája. Ő is mosolyog rajta, hogy hányféleképpen tudják ennek a sokoldalú népi zeneszerszámnak a tör­ténetét. Van, aki tatár örökségnek tartja, más szerint még Árpádapánk hozta magával Ázsiából. Tény, hogy nyugaton több mint ezer éve szolgál úri hangszerként, bár ma már csak Franciaországban és Belgiumban játszanak rajta. Ezzel szemben népzene megszólaltatására kizárólag a  magyar Alföldön használják. Első említését Szent István korára teszik, de legkorábbi fennmaradt példánya csupán a 19. századból való. A több évszázados eltérésre természetesen Balla úrtól kapunk magyarázatot.


– Amíg Bartókkal, Kodállyal be nem indult a 20. századi népzenekutatás, senkit nem érdekelt a népi hangszerek gyűjtése – mondja. Ha tönkrement, nem őrizgették, csináltak helyette másikat. Pusztán a két híres magyar kutató fellépését követően találtak rá az akkor létező legrégibb, az 1800-as évekből való példányra, amelyik jelenleg a Néprajzi Múzeumban látható.

Elkészítése azért nem lehetett azért túl egyszerű, állapítjuk meg, miközben gazdája a tekerő részeit mutatja. A jókora hegedűhöz hasonló testen szinte áttekinthetetlenül ördöngös alkatrészek sorakoznak, húroktól a forgókeréken át a billentyűzetig, mintha csak többféle hangszert toldottak volna egymásba a zseniálisnak is nevezhető alkotók. Az újra megszólaló zeneszerszám hangja meg végképp rászolgál az elismerésre. A forgókeréktől rezgő két húr kisebb zenekarnyi kíséretet szolgáltat a tekerő tetején sorakozó billentyűk adta szólamhoz. Ezeknek a birkabélből való húroknak a beszerzése egyébként külön történet, meghatározott ideig kellett értük a juhászoknak muzsikálni.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] Balla Tibor fellépésein a magyar népzenét népszerűsíti tekerőlantjával. Fotó: Csabai István
[/caption]
– Ez a szegény ember muzsikája volt, mert kisebb bálokat kísértek vele – meséli Balla úr. Ha valakinek a tanyáján összegyűltek valamilyen alkalomra, mondjuk az új kenyér megünneplésére, hát vele egyetlen ember is elég volt a zenekarhoz. Készítésének meg külön története van. Véleménye szerint úgy indulhatott a dolog, hogy valamikor ügyes, fához értő egyszerű ember kezébe került egy tönkrement példány, szétszedte, megfigyelte, milyen fából van, hogyan működik, aztán elkezdte próbálgatni. Végül sikerült összehoznia egy használható másolatát, a többi meg csinálta utána.

– Régen az egyszerű ember maga készítette a házat, bútort is, pont ez fogott volna ki rajta? – teszi fel e kérdést a valóban csodálatos hangszer gazdája, aki népzenészként jelenleg az egyik legismertebb tekerőlantos művészünk széles e hazában.
– Magyar népdalokat játszunk rajta, főleg alföldieket, merthogy ez itteni hangszer. Első megszólaltatói még csak hallomásból játszottak rajta, mivel a kottát nem ismerték. Most egyre jobban beindul a zeneoktatás Magyarországon és a zeneiskolák felkarolták a népi hangszereket is. Az más kérdés – mondja a  hangszer művésze –, hogy az állam miként ad rá támogatást, megőrizni a jövőnek e különleges hangszert. Erről lehetne vitázni – folytatja a népzenész.
Ettől függetlenül nem tart attól, hogy hangszere eltűnik az idővel, mert még készítője is akad. Igaz, összesen csupán csak hárman vannak az országban, közülük egy tiszaalpári asztalosmester él legközelebb hozzánk.

Névjegy

Név: Balla Tibor

Született: Mezőtúr, 1962.

Foglalkozása:

népzenész, előadóművész, tanít a szentesi zeneiskolában

Lakóhelye: Kunszentmárton

Tanulmányai: a Jászberényi Népzenei Iskolában tanulta a népi hangszerek használatát. A szakmai vizsgát Budapesten tette le 1995-ben, aminek eredményeként megkapta a hivatásos zenei működési engedélyt.

Elismerései: 1990 - ben a Népművészet Ifjú Mestere, a Vass Lajos-díj kitüntetettje, nyolcszor nyerte el az Arany Páva Díjat.

Tagja a Csenged Népművészeti Egyesületnek.

Népzenei kiadványokban és CD-n is megjelentek felvételei.

Született: Mezőtúr, 1962.

Foglalkozása:

népzenész, előadóművész, tanít a szentesi zeneiskolában

Lakóhelye: Kunszentmárton

Tanulmányai: a Jászberényi Népzenei Iskolában tanulta a népi hangszerek használatát. A szakmai vizsgát Budapesten tette le 1995-ben, aminek eredményeként megkapta a hivatásos zenei működési engedélyt.

Elismerései: 1990 - ben a Népművészet Ifjú Mestere, a Vass Lajos-díj kitüntetettje, nyolcszor nyerte el az Arany Páva Díjat.

Tagja a Csenged Népművészeti Egyesületnek.

Népzenei kiadványokban és CD-n is megjelentek felvételei. Balla Tibor fellépésein a magyar népzenét népszerűsíti tekerőlantjával. Fotó: Csabai István -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!