Bulvár

2015.05.24. 13:33

A legendás Rózsa Sándor kétszer úszta meg a kötelet

Ki is volt az Alföld lerettegettebb haramiavezére, akit kétszer ítéltek halálra, de mindkétszer megkegyelmeztek neki, s akinek emlékezetét a népköltészet és a szépirodalom egyaránt megőrizte? Most megtudhatja.

Szoljon.hu

A cikk 1. része itt olvasható!

Rózsa Sándor egy Szeged és Röszke közötti tanyán jött e betyár világra, 1813. július 16-án, Sánta Erzsébet és Rózsa András egyik gyermekeként. Apját korán elveszítette, mert azt lótolvajlásért felakasztották, de más források szerint rablás közben Bácskán agyonütötték. Az írástudatlan fiatalember első bűntettét 23 évesen, Kiskunhalas határában követte el: a balotapusztai Darabos István gazdától két meddő tehenet lopott. Ekkor került a szegedi börtönbe, ahonnan tíz hónap leültével megszökött, és bujdosó futóbetyárrá lett. Ló- és marhatolvajlásokból, tanyakirablásokból tengette életét, miközben hasonlóan keserves sorsú szegénylegények csatlakoztak hozzá. 1845-ben ugyan kegyelmi kérvényt nyújtott be az uralkodóhoz, mondván, hadd ne meneküljön, ezentúl inkább becsületes életet élne, de kérelmét, a szegedi főügyész véleményére elutasította a királyi kancellária. A forradalom és szabadságharc idején Kossuthtól azonban amnesztiát kapott és 1848. október 13-án, a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz. Százötven fős szabadcsapatával, tagjainak szokatlan kinézetével és harcmodorával sikereket is arattak. Bandája, Vukovics Sebő délvidéki kormánybiztos jellemzése szerint „Csongrád és Csanád megyei pásztorok, bicskások és zsiványok” gyülekezete volt. Asbóth Lajos 1848. november 17-én Ezeres falu lefegyverzésére kivezényelte a szabadcsapatot, amely állítólag elfoglalta a többségében románok és szerbek által lakott falut, akik közül – etnikai tisztogatás címén – 36-ot le is mészárolt. Rózsa, még a szabadságharc leverése előtt visszatért a szegedi járásba, és párjával, Bodó Katalinnal és két gyermekével éldegélt.

A bukás után a császáriak megkezdték a korábbi katonák felkutatását és besorozását az osztrák seregbe. 1849 október közepétől Rózsa Sándort is keresték, ám ő újra megszökött. Évekig tartó hajtóvadászat után, 1853 márciusában 10 ezer pengő vérdíjat tűztek ki a fejére, amit magyar, német és román nyelvű körözőlevélben tettek közhírré.

[caption id="" align="alignleft" width="425"] Rózsa Sándor körözőlevele FOTÓ: Magyar Nemzeti Levéltár
[/caption]

 Ez év novemberében letartóztatták Bodó Katalint, hátha a párját megszöktetni igyekvő Rózsát így tudják majd elfogni. Végül 1857-ben kézrekerült, s az 1859 februárjában tartott tárgyaláson az akkor 45 éves Rózsa Sándort kötél általi halálra ítélték. Ferenc József azonban megkegyelmezett neki és végül életfogytiglani börtönre ítélték. A betyár a hírhedt kufsteini várban raboskodott 1865-ig, amikor a theresianstadti börtönbe helyezték át, mivel kérvényei eredményeként a császár 15 évre változtatta az életfogytiglani büntetést.

[caption id="" align="alignleft" width="425"] Rózsa Sándort a kufsteini cellájában lefotózták anno, de ma már csak festett változatát lehet látni a várban FOTÓ: Magyar Nemzeti Levéltár
[/caption]

Aztán 1868 áprilisában Mária Valéria hercegnő születése alkalmából kegyelmet kapott és kiszabadult.

Rövid szegedi tartózkodás után Pestre utazott, és Andrássy Gyula miniszterelnöknél kérvényezte, jó útra tér, hadd lehessen pandúr. Írástudatlansága miatt utasították el. Hiába próbált minduntalan becsülettel élni, rendre visszakényszerült a betyárvilágba, folytatva rablóéletmódját. 1869 januárjában csellel, azt ígérve neki, hogy végül mégis csak megérkezett a fővárosból a kinevezése, becsalták a szegedi várba, hogy átvegye azt – csak így voltak képesek elfogni. A tárgyalás után az életfogytiglanra ítélt rab az illavai fegyházba került. A Tóth Mór és Edvi Illés Károly nevével fémjelzett vádhatóság azonban eredményesen fellebbezett, így 1872 márciusában Rózsa Sándort kötél általi halálra ítélték, majd 1873 májusában átvitték a szamosújvári börtönbe.

[caption id="" align="alignleft" width="425"] Rózsa Sándor 1872-es halálos ítélete FOTÓ: Magyar Nemzeti Levéltár
[/caption]

A királytól a következő évben azonban ismét kegyelmet kapott. A rabságában szabó mesterséget folytató egykori betyárkirály 65 éves korában, 1878. november 22-én gümőkórban hunyt el.

[caption id="" align="alignleft" width="425"] Rózsa Sándor szamosújvári régi és új sírhelye FOTÓ: Magyar Nemzeti Levéltár
[/caption]


Errefelé is bujdokolt a leghíresebb magyar betyár

– Az 1810-ben épült karcagi Morgó csárdában egy csapóajtón lehetett a pincébe lejutni, ahonnan egy alagút vezetett a Debreceni határ felé lévő Ágota csárdához. Az egyik történet szerint Rózsa Sándor egyszer innen menekült el az őt hajtó pandúrok elől.

– Ma a Helytörténeti Múzeum található az egykori kerületi börtön helyén Kunszentmártonban. A legenda szerint Rózsa Sándor egyetlen éjszakára kénytelen volt megszállni itt az őreivel együtt, majd folytatták útjukat a szegedi börtön felé. A helyiek mesélik azt is, hogy az itt raboskodó Rózsát társai úgy szabadították ki innen, hogy a Körös partjáról egy mély alagutat ástak a börtönig.

– A jelenlegi szolnoki alpolgármester, Szabó István nagyapja és apja is tulajdonolta egykoron azt a nagyiváni Görbe csárdát, melyet a legenda szerint az alföldi betyárkirály gyakorta látogatott.

– Ma a Helytörténeti Múzeum található az egykori kerületi börtön helyén Kunszentmártonban. A legenda szerint Rózsa Sándor egyetlen éjszakára kénytelen volt megszállni itt az őreivel együtt, majd folytatták útjukat a szegedi börtön felé. A helyiek mesélik azt is, hogy az itt raboskodó Rózsát társai úgy szabadították ki innen, hogy a Körös partjáról egy mély alagutat ástak a börtönig.

– A jelenlegi szolnoki alpolgármester, Szabó István nagyapja és apja is tulajdonolta egykoron azt a nagyiváni Görbe csárdát, melyet a legenda szerint az alföldi betyárkirály gyakorta látogatott. Rózsa Sándor körözőlevele FOTÓ: Magyar Nemzeti Levéltár Rózsa Sándor 1872-es halálos ítélete FOTÓ: Magyar Nemzeti Levéltár Rózsa Sándort a kufsteini cellájában lefotózták anno, de ma már csak festett változatát lehet látni a várban FOTÓ: Magyar Nemzeti Levéltár Rózsa Sándor szamosújvári régi és új sírhelye FOTÓ: Magyar Nemzeti Levéltár -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!