Bulvár

2017.05.14. 18:45

Imádják Vili bácsit, a helyi hírességet

Vili bácsi igazi „látványosság” Cserkeszőlőn. Még a turistabusz is megáll a házuk előtt, hogy utasai élőben találkozzanak Várkonyi Andrással, a Barátok közt egyik sztárjával, aki nem mellesleg fél áron adja a fürdőben a kolbászt.

Joó Zsuzsa

 

– A történet a hatvanas években kezdődött, amikor ismerőseim felhívták a figyelmemet, milyen jó hely Cserkeszőlő. Leutaztam, hogy megnézzem magamnak ezt a települést – meséli Várkonyi András, azaz a Barátok közt Vili bácsija. – Tetszett a fürdő, gondoltam, felhúzok a faluban egy kalyibát. Élénk telekkeresésbe kezdtem, mindenek előtt egy „gurítós” bárban. Gyorsan összehaverkodtam ott Sanyival, akiről fogalmam se volt, kicsoda (a település alpolgármestere, Illési Sándor – a szerk.), és abban se vagyok biztos, hogy ő tudta, hogy én ki vagyok. Mindenesetre, szerzett nekem egy tanácsi telket, amire aztán felépítettem egy klassz kis házikót. Azóta majd’ heti rendszerességgel járok le ide.
András édesanyja mezőtúri volt, így amikor a színész utazik Cserkére, szinte „hazajön”. A színész – ha tetszik neki, ha nem – Cserkén legtöbbször csak „Vili bácsi”, akinek messziről kiabálnak és integetnek a helyiek.
– Sőt, néha még a turistabusz is megáll a házunk előtt, mert én vagyok az egyik idegenforgalmi látványosság. A busz akkor is jön, ha én nem vagyok otthon. Tapasztalom, hogy nem tud mindenki elvonatkoztatni attól, hogy én Várkonyi András vagyok, nem pedig Vili bácsi. Múltkor bementem a kocsmába, kértem egy korsó sört, erre mondták, nehogy már ne tudjam kiszolgálni magam! A Barátok közt sorozat elején ugyanis csaposként dolgoztam – nevet Vili-András, hozzátéve, nagy szeretettel fogadják mindig az emberek, néha szerinte érdemtelenül is.

[caption id="" align="alignleft" width="640"] Várkonyi András (balra) nem olyan rég, húsvétkor is ellátogatott Cserkére | Beküldött fotó
[/caption]


– Külön szerencse, hogy szerepem szerint szerethető figurát játszok. Ha gyorshajtás miatt megállít például a rendőr –ez bizony gyakran előfordul – errefelé, elnézően ingatja a fejét: „ejnye-ejnye Vili bácsi, máskor ne csináljon ilyet!”. Bezzeg ha a sorozatbeli keményfiút, Miklóst, azaz Szőke Zoli természetesen szabálytisztelő barátomat kapják el, „mocsok gengszter!” felkiálltással úgy megbüntetik, hogy lába nem éri a földet!
Vili bácsi (bocsánat, András!) elmeséli, az első pár találkozása a cserkeiekkel enyhén szólva szokatlan volt.
– Készségesek és barátságosak az itteniek, de más sebességgel élnek, mint Pesten. Nézzük például a vezetést. Eleinte akkor is a guta ütögetett, amikor a 44-es úton negyvennel ment valaki előttem. De ma már nem pattanok ki a kocsiból a hajamat tépve.

Különben is, nekik van igazuk: hova az a nagy rohanás? Mit ugrálok én is hatvannyolc évesen?! Nyugalom a hosszú élet titka! Bár... apám kilencvenegy éves és világéletében elég ingerlékeny volt. Szóval, ez se teljesen biztos, hogy igaz...

Ő mondja be a kolbászakciót a fürdőben

Várkonyi András szívesen támogatja és segíti Cserkeszőlőt és az ottani embereket. Nemrégiben pénzadománnyal járult hozzá a harangláb építéséhez, de a helyi polgárőrségbe is „beszállt”. Félreértés ne essék: nem a járőrözésbe.

– Isten őrizz, hogy járőrözzek! Inkább anyagilag támogatom őket, ami szerintem sokkal hatékonyabb, mintha nekiállnék bohóckodni a Zsigulival a rossz földeken! Viszont arra hajlandó voltam, hogy felmondtam mindenféle dolgot a helyi fürdőnek. Akciós kolbász meg kedvezményes belépőjegy. Egy szinkronszínésznek ez a dolga. Délelőtt még a National ­Geographicnak olvastam fel az oroszlánok párzásáról, délután meg fél áron adtam a hurkát. Egyébként többen kérdezték, tudnék-e élni Cserkén. Heteket eltölteni biztosan, de egy idő után elkezdene viszketni a fenekem…

 

– Isten őrizz, hogy járőrözzek! Inkább anyagilag támogatom őket, ami szerintem sokkal hatékonyabb, mintha nekiállnék bohóckodni a Zsigulival a rossz földeken! Viszont arra hajlandó voltam, hogy felmondtam mindenféle dolgot a helyi fürdőnek. Akciós kolbász meg kedvezményes belépőjegy. Egy szinkronszínésznek ez a dolga. Délelőtt még a National ­Geographicnak olvastam fel az oroszlánok párzásáról, délután meg fél áron adtam a hurkát. Egyébként többen kérdezték, tudnék-e élni Cserkén. Heteket eltölteni biztosan, de egy idő után elkezdene viszketni a fenekem… Várkonyi András (balra) nem olyan rég, húsvétkor is ellátogatott Cserkére | Beküldött fotó -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!