Megszaladt az online egészségügyi szolgáltatóknak

A 2019–2020-as időszak egészségügyet érintő globális eseményei megváltoztatták az emberek felfogását a szektorral kapcsolatban. Az egészségügyi szervezetek alkalmazkodtak az új körülményekhez, és ma már az egészségügyi intézmények 56%-a tervezi a távgyógyászatba és a virtuális betegellátási megoldásokba teendő beruházásainak növelését. A Kaspersky az egészségügyi döntéshozók körében végzett felméréssel kívánta megtudni, hogyan halad a szektor digitális átalakulása, és melyek azok a problémák szerintük, amelyek megoldásával létre lehetne hozni egy olyan világot, amelyben mindenki hozzájuthatna a megfizethető, gyors és minőségi ellátáshoz.

A kutatás szerint a globális válaszadók 71%-a véli úgy, hogy az

elkövetkező öt évben a telegyógyászati szolgáltatások jelentik majd a legnagyobb hozzáadott értéket az egészségügyi szektorban.

A szakemberek megjegyzik, hogy a távgyógyászat számos módon praktikus és vonzó, és többek között olyan előnyökkel jár, mint az azonnali elérhetőség, kevesebb betegségátadás a páciensek és az ellátóik között, valamint az a lehetőség, hogy kevesebb idő alatt több embernek lehet segítséget nyújtani.

Ez a megközelítés a valós orvosi gyakorlattal is összecseng. A szervezetek csaknem fele (42%-a) szerint a pácienseiket jobban érdeklik a távgyógyászati konzultációk, mint a személyes vizsgálatok, mert számukra így kényelmesebb. A távgyógyászat azért is vonzó az ügyfelek számára, mert a modern technológiákkal idő, erőfeszítés és pénz spórolható meg, emellett arra is lehetőséget teremtenek, hogy a páciensek tapasztaltabb szakemberekkel konzultáljanak.

Ezek az előnyök azt eredményezték, hogy a távgyógyászati szolgáltatások minden korcsoportban egyre keresettebbek. A sztereotípiák ellenére, melyek szerint az idősebbek kevésbé bíznak a modern technológiákban, a szolgáltatók mindössze 51%-a számolt be arról, hogy a távgyógyászatot választó pácienseik többsége 50 év alatti.

A szolgáltatók leggyakrabban szinkron távgyógyászati szolgáltatást (51%) nyújtanak, például valós időben kommunikálnak a páciensekkel, akár videóhívásban vagy chatben is. A második legnépszerűbb szolgáltatás a viselhető eszközökön keresztüli beteg-távfelügyelet (41%), amit az aszinkron távgyógyászati technológia (39%) követ. Ez utóbbi annyit jelent, hogy a páciensek adatait begyűjtik és egy biztonságos felhőalapú platformon tárolják, hogy majd a kezelő szakember használhassa fel őket.

Mindezek ellenére a válaszadók 74%-a tapasztalt olyat, hogy a páciens nem volt hajlandó videóhívásban részt venni, 52% pedig arról számolt be, hogy az emberek a privát szférájuk miatti aggódás miatt vagy adatvédelmi megfontolásból utasították el a távgyógyászati szolgáltatásokat. A további okok között szerepelt még a telegyógyászat iránti általános bizalmatlanság (33%); az, hogy nem akartak látszani a videóban (32%); valamint a megfelelő eszköz hiánya (30%).

Nemcsak a páciensek aggódnak azonban az adataik megfelelő védelme miatt: Az egészségügyi szolgáltatók 81%-a számolt be arról, hogy az orvosaik aggályukat fejezték ki a páciensi adatok védelme kapcsán a távgyógyászati konzultációk lebonyolítása során, és csak a válaszadók 36%-a biztos benne teljesen, hogy a szervezeténél megfelelőek a biztonsági intézkedések.

Borítóképünk illusztráció