2006.11.07. 16:15
Szülés pluszpénzért?
Jelentősen megnőhetnek a terhei annak a várandós anyának, aki ragaszkodik szülészorvosához. Az egészségügyi minisztérium javaslata értelmében ugyanis az az orvos, aki kilenc hónapon át kezelte — ha éppen nincs ügyeletben a szüléskor — csak akkor mehet be a kórházba, ha az anya állja a szülés költségeinek 30 százalékát.
— Nem tudom, mihez kezdek, ha januártól tényleg fizetni kell azért, hogy a saját orvosomnál szülhessek — mondja egy hatodik hónapban járó szolnoki kismama, Eszter. — Csak reménykedni tudok benne, hogy épp ügyeletes lesz, amikor szükség lesz rá. A szolnoki terhesgondozásra váró kismamák izgatottan tárgyalják a legújabb híreket a váróban. Most nem az foglalkoztatja őket leginkább, hogy mennyit fejlődött babájuk, hanem a várható intézkedéseket tárgyalják.
— Nekem egyszerűen nincs pénzem rá, hogy fizessek a szülésért — mondja egyikük. — Ennek ellenére elvállalta az orvosom, hogy levezeti a szülést. Most mit csináljak? Az orvos nem kér tőlem pénzt, de a kórház igen, ha éppen úgy alakul az ügyelet?
A legtöbben Katának helyeselnek, aki igen határozottan fejti ki álláspontját.
— Nekem igenis fontos, hogy az az orvos legyen mellettem, aki ismer és tisztában van vele, hogy mire kell figyelni — mondja. — Az senkinek sem jó, ha teljesen idegen a szülész és fogalma sincs róla, hogy esetleg milyen szövődményekre lehet számítani. Adott esetben biztosan lelkiismeretesen elvégzi mindegyik a munkáját, de a szülés különleges élmény egy nő életében. Szeretném, ha olyan szakorvos segítene ebben, akit én választok.
Sima szülés 80 ezerért
Az egészségbiztosító egy komplikáció nélküli szülés után jelenleg 80 ezer forintot utal át a kórháznak. Egy komplikáltabb eset, esetleg császármetszés azonban ennek többszöröse lehet. Az anyának így legalább 24 ezer, maximum százezer forintjába kerül majd, ha éppen nem a saját orvosa dolgozik a szülés idején. Nem tudni azonban, hogy mindez kötelező érvényű törvény, vagy csak ajánlás lesz a kórházak felé. Ha kötelező, akkor bizony mélyen a pénztárcájukba kell nyúlniuk azoknak a kismamáknak, akik ragaszkodnak az orvosukhoz.
Természetesen ellenvélemény is akad: — Én a második gyermekekmet várom és nem akarok fogadott orvost — jelenti ki Mariann. — Az elsőnél még volt orvosom, de hiába egyeztettünk többször is, egyszerűen elérhetetlen volt, amikor elérkezett az időm. Ennek ellenére nagyon rendes volt velem az ügyeletes is, bár akkor találkoztunk először. Úgy döntöttem, most is a jószerencsére bízom magam.
Maguk az orvosok sincsenek még tisztában vele, milyen változásokra kell számítaniuk januártól.
— A mostani törvényjavaslattal bizony veszélybe kerül a szabad orvos- és kórházválasztás — mondja dr. Úri-Szabó Károly, a Hetényi kórház szülészetének osztályvezető főorvosa. — A kérdés az, hogy lesz-e keresőképes igény arra, amit most terveznek. Ha esetleg nem működik, majd mérlegelni kell, hogy felülírják-e ezeket az elképzeléseket a döntéshozók. Mindenesetre a jelenlegi helyzetben a Hetényi kórház tűnik a legstabilabb egészségügyi intézménynek a megyében. A kórház vezetői és a szülészeten dolgozók között teljes az összhang, így a szolnoki kismamáknak egyelőre biztosan nem kell olyasmitől tartaniuk, ami Szombathelyen történt.
Számos kérdés merül még fel, melyre csak találgatni lehet a választ. Ma még senki sem tudja megmondani például, mi történik, a fogadott orvosnak „lejár a műszakja”. Talán át kell adnia a félbehagyott szülést a soros kollégának? Félő, hogy megszaporodik az idő előtt megindított szülések száma is.
A híradások szerint az egészségügyi kormányzat semmilyen hatástanulmányt nem készített az erről szóló törvényjavaslat benyújtása előtt. Úgy tűnik azonban, mi magyarok egyelőre nem vagyunk felkészülve minderre. A változásokhoz szemléletváltás, ahhoz pedig idő kellene. Az egészségügy jelenlegi helyzetében azonban épp ebből van legkevesebb.