Meglepő

2022.08.13. 16:45

Rájöttek a kutatók: így terjesztik a vízimadarak a baktériumokat

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai külföldi kutatókkal együttműködésben DNS-alapú módszerekkel vizsgálták a baktériumok vízimadarak általi táplálkozás útján történő terjesztését.

Üstökös kárókatona

Fotós: Shutterstock

A témában született első átfogó tanulmány a Journal of Biogeography folyóiratban jelent meg. A terjedés az élőhelyeket összekapcsoló kulcsfontosságú folyamat, amely hozzájárul a biodiverzitás, a génáramlás és az ökoszisztémák működésének fenntartásához. A vízimadarak a többsejtű élőlények – például a vízi gerincesek, makrofita szervezetek, makrogerinctelenek és a zooplankton – hatékony terjesztői, azonban a vízi mikroorganizmusok terjesztésében betöltött szerepük vizsgálata a modern molekuláris technikák és téma iránti egyre növekvő érdeklődés ellenére mostanáig háttérbe szorult - derül ki az Origo cikkéből.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársainak vezetésével, nemzetközi szerzőtársakkal együttműködésben elkészült az első átfogó tanulmány, amely a vízi prokarióták (baktériumok) és az egysejtű mikroeukarióták vízimadarak általi, táplálkozásuk útján történő terjesztése DNS-alapú vizsgálatának eredményeit mutatja be.

A kutatást a magyar–osztrák határ menti régióban elhelyezkedő Fertőzugban végezték, ahol a sűrűn előforduló szikes tavak a vízi élőlények számára megfelelő élőhelyhálózatot alkotnak. Ez az UNESCO világörökség-listáján is szereplő, kiemelt természeti jelentőségű területen kiváló táplálkozó- és költőhelyet talál számos vízimadárfaj. A kutatók az időszakos szikes tavakból két egymást követő évben vett vízminták és az itt megforduló különböző vízimadárfajoktól származó ürülékminták mikroorganizmus-közösségeit hasonlították össze. 

Elsősorban arra keresték a választ, hogy a régióban domináns nyári lúd (Anser anser) és más fajok ürülékében mekkora arányban találhatók meg az itteni vizes élőhelyeken előforduló baktériumok és eukarióta egysejtűek, és ennek alapján határozták meg a „potyautasok" lehetséges számát.

Az eredmények azt mutatják, hogy a vízimadarak a baktériumoktól a fitoplanktonon keresztül egészen a protozoákig minden főbb vízi élőlénycsoport terjesztői lehetnek. „Vizsgálatunk alapján az amúgy eltérő életmódú madárfajok terjesztőképessége meglehetősen hasonlónak bizonyult. Bár a ludak elsősorban szántóföldeken, réteken táplálkoznak, a kutatásunk bebizonyította, hogy pusztán azáltal, hogy rendszeresen isznak a tavakból, ugyanolyan fontos szerepet játszanak az összeköttetések biztosításában, mint a táplálékukat is a tavakból szerző fajok" ‒ mondta Szabó Beáta, az ÖK Vízi Ökológiai Intézetének tudományos munkatársa, a tanulmány első szerzője. 

"Ebből a szempontból csak a planktont szűrögető kanalas réce (Spatula clypeata) számít kivételnek, amely a csőrén található, a bálnák sziláihoz hasonló szűrőkészülékének köszönhetően a leghatékonyabb mikroeukarióta-terjesztőnek bizonyult."

A tanulmány fontos bizonyítékokkal szolgál az élőlény-közösségek táplálkozás útján történő terjedésére. Ezenfelül rávilágít arra, hogy a vízimadarak szerepe meghatározó lehet a vizes élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatok fenntartásában, a tavak táplálékhálózatának alapjait képező prokarióta- és egysejtű mikroeukarióta-közösségek szintjén.

Illusztráció: Shutterstock

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában