összekötő kapocs

2018.09.22. 14:41

Bő félmilliárd éve élt a világ legősibb állata

A dickinsonia nevű, ovális alakú, akár 140 centiméternyi hosszúságot is elérő lény zsírmolekuláit egy fosszíliában fedezték fel a kutatók – adta hírül a Science folyóiratban megjelent tanulmányuk. 

19 September 2018, Bremen: ATTENTION: THIS ARTICLE MAY NOT BE PUBLISHED BEFORE THE BLOCKING PERIOD, 20 SEPTEMBER 8 P.M.! A BREACH OF THE EMBARGO COULD SEVERELY RESTRICT REPORTING ON STUDIES. Benjamin Nettersheim (r) and Christian Hallmann work in a laboratory. Both scientists are co-authors of an investigation by scientists from Germany, Australia and Russia into Dickinsonia, one of the oldest known animals. Photo: Carmen Jaspersen/dpa

Forrás: AFP / DPA

Fotó: Carmen Jaspersen

Az állat, amelynek bordázott szegmensei egész testén végighúzódnak, az ediakara bióta (vagy ediakara élőlénykör) egyik jellegzetes tagja volt, amely 20 millió évvel a modern állati élet kambriumi robbanása előtt, mintegy 558 millió évvel ezelőtt élt.

Az Ausztrál Állami Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport az Oroszország északnyugati részén húzódó Fehér-tenger elhagyatott partvidékén olyan kitűnő állapotban találta meg a fosszíliát, hogy az még mindig tartalmazott koleszterinmolekulákat, azt a típusú zsírt, amely az állati életre jellemző.

A dickinsonia fosszíliája. Fotó: AFP / AUSTRALIAN NATIONAL UNIVERSITY / Ilya Bobrovskiy

A fosszíliák a Fehér-tenger 60-100 méter magas szikláiból kerültek elő – mesélte a megkövesedett maradványokat felfedező Ilya Bobrovskiy, az ausztrál egyetem biogeokémia Phd-hallgatója, aki elbeszélése szerint az egyik szikláról kötélen lógva hasított ki nagy kőzetdarabokat a homokkőből, ledobta, majd átmosta őket, és ezt addig folytatta, amíg rá nem bukkant a fosszíliára.

A kutatócsoport szerint a Dickinsoniaként azonosított állat a legősibb ismert állatfosszília. A felfedezés pedig sok évtizedes rejtélyt oldott meg.

„Az általunk megtalált megkövesedett zsírmolekulák azt bizonyítják, hogy 558 millió évvel ezelőtt az állatok nagyok és kiterjedtek voltak, sok millió évvel az előtt, ahogy korábban gondoltuk”

- mondta Jochen Brocks egyetemi docens, a tanulmány vezető kutatója.

A dickinsonia fosszíliái jelentik az összekötő kapcsot a baktériumok uralta ősi világ és a nagy állatok világa között, amelyek 540 millió évvel ezelőtt, a kambriumi robbanás alatt jelentek meg.

Valahogy így nézhetett ki a lény fénykorában. Forrás: Wikipedia

Kambriumi robbanásnak nevezik, amikor az összetett állatok és más makroszkopikus organizmusok, mint a puhatestűek, férgek, ízeltlábúak és szivacsok válnak uralkodóvá a fosszilis maradványokban.

A paleontológusok rendszerint a megkövesedett maradványok struktúráját tanulmányozzák, ám ebben a kutatásban a tudósok molekulákat vontak ki a fosszíliából, majd analizáltak. Brocks hangsúlyozta, hogy ez vezethetett a felfedezéshez.

Az ausztrál tudósok az Orosz Tudományos Akadémia és a Max Planck Biogeokémiai Intézet, valamint a Brémai Egyetem tudósaival együtt végezték a kutatásokat.

Borítóképünkön munkában a kutatásban részvevő brémai kutatók

Fotó: Carmen Jaspersen / DPA /AFP

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!