Kedélyjavulás

2019.03.20. 19:00

Kettőt léptünk előre a boldogság-világranglistán

A boldogság világnapja alkalmából közzétették a nemzetközi és a hazai boldogságfelmérések eredményeit is. A magyarok Tatabányán, a Nyugat-Dunántúlon és Erdélyben a legboldogabbak.

Forrás: Shutterstock

Finnország a legboldogabb, Magyarország 62.

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának (SDSN) megbízásából a világ 156 országának boldogsági szintjéről készített jelentés tízes toplistáján az újra győztes finneket Dánia, Norvégia, Izland, Hollandia, Svájc, Svédország, Új-Zéland, Kanada és Ausztria követi – olvasható a World Happiness Report (WHR) honlapján.

Magyarország a tavalyi 69. helyről a 62. helyre jött fel. A térségből megelőzi Csehország (20.), Szlovákia (38.), Lengyelország (40.), Szlovénia (44.) és Románia (48.). Szerbiában (70.), Horvátországban (75.), Bulgáriában (97.) és Ukrajnában (133.) ugyanakkor boldogtalanabbak az emberek, de az EU-tagállamok közül Magyarország után végzett Portugália (66.) és Görögország (82.) is.

Az idei jelentés elemezte, hogyan alakultak az élettel kapcsolatos értékelések és érzelmek a Gallup 2005-2006-ban kezdett világfelmérései óta.

Az élet értékelésében legtöbbet javuló húsz ország közül tíz közép- és kelet-európai, öt fekete-afrikai, három latin-amerikai.

A leginkább romló értékelést mutató tíz országot gazdasági, politikai vagy társadalmi gondok sújtották. Az első felmérések óta Jemenben, Indiában, Szíriában, Botswanában és Venezuelában látják egyre komorabban az életet az emberek. Az idei rangsor utolsó tíz helyén Jemen, Szíria és Botswana mellett Haiti, Malawi, Ruanda, Tanzánia, Afganisztán, a Közép-afrikai Köztársaság és – a legvégén – Dél-Szudán áll.

Fotó: Shutterstock

Az idei, sorban a hetedik felmérés a boldogság és a közösség kapcsolatát helyezte a középpontba. Azt vizsgálta, milyen hatása volt a boldogság alakulására a információs technológiának, a társadalmi normáknak, a konfliktusoknak és a kormányok politikájának. A jelentésben külön fejezetek foglalkoznak a szavazási viselkedés, az önzetlen, segítő magatartás, az internet és a boldogság, valamint az – egy hellyel visszacsúszó, és idén a 19. helyen álló – amerikaiak függősége és boldogtalansága közötti összefüggéssel.

Tatabányán és Erdélyben a legboldogabbak

A hazai viszonyokat ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának (ELTE PPK) Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja térképezte fel a Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve. 832 településen élő 17-89 éves férfiak és nők megkérdezésével végezték a kutatást. A kutatócsoport a boldogság világnapjára összegezte a 2019-es Boldogságtérkép Kutatás eredményeit.

A főbb eredmények szerint a magyar lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat, de régiókként, megyékként és megyeszékhelyekként eltérően alakul. Az Észak-Alföld régióban elsősorban a Hajdú-Bihar megyéből származó adatoknak köszönhetően nőtt a boldogságszint,

a Nyugat-Dunántúl régióban a legboldogabb a lakosság

és Észak-Magyarországon vallják magukat boldogtalannak az emberek annak ellenére, hogy itt is emelkedett a boldogságszint. Megyék szintjén Heves, Hajdú-Bihar, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a boldogságszint, Somogy, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében csökkent.

A megyeszékhelyek közül Tatabánya ismét Magyarország legboldogabb városa.

Salgótarjánban és Miskolcon emelkedett ugyan a boldogságszint, de továbbra is ez a két város foglalja el az utolsó két helyet a megyeszékhelyek boldogságszint rangsorában, Salgótarján jelentősen alacsony értékekkel. A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb, Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen és Szombathelyen csökkent a boldogságszint, Debrecenben, Békéscsabán, Szekszárdon, Pécsett és Kaposváron emelkedett. A Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van.

A nők minden régióban boldogabbnak vallják magukat,

életkor szerint továbbra is a 36-50 éves férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb.

A korábbiaktól eltérő eredmény, hogy a 65 év feletti férfiak fizikai állapotukról pozitívabban nyilatkoznak és boldogabbnak is vallják magukat, mint a nők.

Fotó: Shutterstock

A felmérésben Erdélyben élő 288 magyar férfi és 759 magyar nő is részt vett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán működő, Krizbai Tímea vezette Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport jóvoltából.

Az Erdélyben élő nők boldogságszintje szintén magasabb,

viszont a pozitív mentális egészség szintje a Magyarországon élő nőknél magasabb.

Az eredmények szerint az Erdélyben élő magyar férfiak 10 fokú skálán mért boldogságszintje magasabb, a pozitív mentális egészség mutatókban, valamint a testi és fizikai állapotuk szintjében is magasabb értékeket adtak, mint a hazai tesztkitöltők.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!