Életmód

2009.05.23. 11:26

Szeress, ne háborúzz

Azt tanultuk, hogy az evolúció során mindig az erősebb a túlélő, ez feljogosítaná az embert az állandó harcra, törtetésre. Azonban bizonyos kutatások arra az eredményre jutottak, hogy az összefogás eredményesebb, mint az egymás ellen küzdés. Vagyis az emberiségnek szemléletváltásra van szüksége…

BAMA

Képzeljünk el egy világot, ahol nem a versengés a lényeg, hanem az összhang. Ahol az együttműködés előbbre való, mint az uralkodás. Ahol a szeretet a hajtóerő, nem a düh vagy a gyűlölet. Érdekes hatással lenne a társadalom működésére, ha az évszázadok óta belénk nevelt elveket újabbak váltanák fel. Pedig nagyon is időszerű lenne – ezt bizonyítják egyes egzakt tudományos kutatások is.

A sejtek mágiája

Ez alapján a természetben éppúgy fellelhető a kölcsönös segítségnyújtás, mint a harc, sőt, maga az evolúció is ezen alapul. Hisz valaha - úgy a Föld születése után 600 millió évvel - egysejtű szervezetek népesítették be a bolygót: baktériumok, algák és amőbához hasonló lények.

2,75 milliárd éven át ezek az egysejtűek egymástól elkülönülve léteztek, ám végül „rájöttek”, hogy többre jutnának ha szövetségbe tömörülnének. Ekkor jelentek meg az első többsejtű szervezetek, melyek eleinte egysejtűek közösségeiből, telepeiből álltak. Ez eleinte tízes, százas csoportokat jelentett. És a fejlődés itt nem állt meg, hamarosan milliós, milliárdos, majd trilliós társulások jöttek létre, melyeket kölcsönösen együttműködő sejtek alkottak.

Ami kicsiben, az nagyban...

Míg a sejt szabad szemmel nem látható, a milliárdnyi sejt szövetsége már számunkra is érzékelhető formát ölt: kutyának, elefántnak, kígyónak látjuk. Sőt, mi magunk is ilyen együttműködés alapján „épülünk fel”. Szervezetünk alkalmazkodik a külső körülményekhez, az évszakváltásokhoz, a napszakokhoz, a természet változásaihoz.

Régóta megfigyelt tény, hogy sejtszinten is úgy aránylik a rész az egészhez, mint nagyban, akár az ember és környezete esetében. Ebből kiindulva elkezdhetnénk más szemmel nézni mai széteső, ellenséges alaphangulatú világunkat. Újra felértékelődhetne a közösségek szerepe, a feladatok megosztása, az egyéni ambíciók visszaszorítása a többség érdekében. Vagyis felvirágozhatna az önzetlenség és szeretet. Az egész világ sokkal boldogabb lehetne. Hisz úgy tűnik, a természet törvénye is ezt diktálja.

Tudományos megfigyelés

A Bristoli Egyetem kutatói és Barta Zoltán, a Debreceni Egyetem docense számítógépes modellt tervezett amely egy elképzelt élőlény közösséget szimulál. Egyes egyedek önzőbbek, mások önfeláldozóbbak. Vannak közöttük igényesebb példányok és igénytelenebbek is. A csoport tagjait véletlenszerűen párokba rendezték. Azután megfigyelték a kapcsolatok változásait, a szaporodás törvényszerűségeit…

Ez alapján az önző példányok csak átmenetileg jártak jól, hosszabb távon azonban lemorzsolódtak, a közösségen belül pedig egyre jellemzőbbé vált a kooperációra való hajlam, mely az utódok mentalitásában is visszaköszönt.

Ez alapján az önző példányok csak átmenetileg jártak jól, hosszabb távon azonban lemorzsolódtak, a közösségen belül pedig egyre jellemzőbbé vált a kooperációra való hajlam, mely az utódok mentalitásában is visszaköszönt. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!