2018.03.31. 08:08
2050-re 700 millió ember kényszerülhet elhagyni az otthonát
Egy új kutatás szerint a földterületek kizsákmányolása komoly veszélyeket tartogat az emberiség.

Kutatók szerint az intenzív mezőgazdálkodás, szennyezés és bányászat oda vezethet, hogy a kimerített földterületek nem lesznek képesek az emberek ellátására.
A talaj állapota világszerte kritikus – mondta Robert Watson, a kutatást szervező IPBES (Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület -Intergovernmental Science Platform on Biodiversity and Ecosystem Services) elnöke.
„A talajminőség rosszabbodása, ezeknek a földeknek a csökkent hozama és vegetációja az embereket és állatokat elvándorlásra kényszeríti. Ezeken a területeken lehetetlenné válik az élet”
- tette hozzá. Már most 3,2 milliárd ember érezheti a talajminőség romlásának a következményeit.
Újabb földeket hódít meg és zsákmányol ki az ember
Ha a földek kizsákmányolása hasonló mértékben folytatódik, 2050-re 700 millió ember kényszerülhet emiatt otthona elhagyására. A talajművelésben bekövetkező fordulat viszont 50 millióra csökkenthetné ezt a számot Watson szerint. Ehhez azonban fenntartható földkihasználásra, kevesebb intenzív mezőgazdaságra és kíméletes erdőgazdálkodásra van szükség.
A földterületek kevesebb mint egynegyedét nem érinti az emberi tevékenység hatása a tanulmány szerint, többnyire azért, mert ezek a területek gyéren lakott és kietlen vidéken találhatók
- olvasható a tanulmányban.
Ez az arány viszont a következő 30 évben tíz százalékra csökkenhet, az ember ugyanis egyre inkább előrenyomul eddig érintetlen területeken is. A sivatagok a földalatti vízraktárak lecsapolása révén hasznosulnak, az őserdőket letarolják és feltárják. Ma a világ földterületeinek egyharmada szántóföldként vagy legelőként hasznosul.
Több klímaváltozás, kevesebb gazdasági növekedés
A talajkihasználás fő okai a tanulmány szerint a gazdag országok nagy fogyasztást igénylő életstílusa, a szegényebb országok növekvő fogyasztása és a népességnövekedés.
A talaj kizsákmányolása erősíti a klímaváltozást és csökkenti a világszintű gazdasági növekedést
- figyelmeztetnek a veszélyre a tanulmány szerzői.
„Ha lépéseket teszünk a talaj-kizsákmányolás elleni harc érdekében, javulást érhetünk el több millió ember életében. Ez azonban annál nehezebb és drágább lesz, minél tovább várunk vele” – fogalmazott Watson.
Borítókép: Andrey_Popov/Shutterstock