kevesebb félreértés

2019.08.22. 13:24

Figyeljünk oda, mit írunk alá lakásbérléskor

A legtöbb vita ugyanis a szerződő felek szóbeli megállapodásából és a tájékozatlanságból adódik.

Forrás: Shutterstock

Fotó: fizkes

Az augusztus a hőség mellett minden évben az ingatlanpiac felpezsdülését is magával hozza, a felsőoktatási ponthatárok kihirdetését követően a vérkeringésbe becsatlakoznak a diákok is. Az már félsiker, ha rátaláltunk leendő (második) otthonunkra, azonban az öröm mellett érdemes a bérleti szerződésre és annak tartalmi elemeire is kiemelt figyelmet fordítani a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében.

Még mielőtt kibérlünk egy ingatlant, járjunk utána, hogy akitől béreljük, egyáltalán jogosult-e azt kiadni – hívta fel a figyelmet a Haon cikkében Szikora Veronika, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének egyetemi tanára. Mint elmondta, előfordult, hogy valaki egy hétre kivett egy szépen berendezett lakást Airbnb-n, majd meghirdette kedvező áron, tartós lakáskiadás céljára. A gyanútlan emberek pedig kivették az ingatlant, a kauciót és az első havi bérleti díjat átadták, még egy kulcscsomót is a kezükbe kaptak. Majd miután a kulcs nem nyitotta a zárat – és a „bérbeadó” telefonszámán sem volt előfizető kapcsolható –, jöttek rá: becsapták őket.

Fontos tudni, hogy a lakásbérleti szerződés megkötése csak írásban érvényes!

„Nem kötelező, de ajánlott ügyvéd, közjegyző segítségét kérni, akik nemcsak az okiratot készítik el, hanem a felek személyazonosságát is áttekintik. A szerződésben rendelkezni kell a bérleti díjról (arról is, hogy az mit foglal magában), a bérleti díj megfizetésének idejéről és módjáról (készpénzben vagy átutalással történik) s időtartamáról (határozott, határozatlan) is” – figyelmeztet dr. Szikora Veronika.

„A bérleti díjat, közüzemi számlákat, közös költséget általában a bérlő szokta fizetni, de ezt másképp is meghatározhatják a felek. A bérlő a bérleti díjat havonta előre köteles megfizetni” – tette hozzá.

A bérbeadónak a lakást üzemképes lakásberendezésekkel együtt, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell a bérlőnek átadnia. Emellett gondoskodnia kell például az épület karbantartásáról, a központi berendezések állandó üzemképességéről, az ezekben keletkezett hibák megszüntetéséről.

Amennyiben a probléma elhárításáról a bérbeadó a bérlő írásbeli felszólítása ellenére sem gondoskodik, a bérlő a szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti.

Azonban ha a tulajdonosnak a lakás állagának megóvásához szükséges munkálatokat kell végeznie, azt a bérlő köteles eltűrni, ez nyilván neki is érdeke. Viszont a lakás korszerűsítéséhez szükséges munkálatok elvégzését már nem kell elviselnie.

Dr. Szikora Veronika kifejtette: a tapasztalatok alapján a leggyakoribb vitaforrások többek között abból adódnak, hogy a felek szóban állapodnak meg, és nem kellő körültekintéssel kötik meg a szerződést. Például készpénzben fizetik ki a bérleti díjat, és nem írnak róla elismervényt. Utóbbi egyszerűen elkerülhető, ha a bérlő a szerződésben rögzített bankszámlára utalja a díjakat. Szintén rendszeres eset, hogy a bérlő átalakításokat végez a lakásban, amit nem egyeztet a tulajdonossal. De az is előfordul, hogy a bérbeadó indokolatlanul gyakran kívánja ellenőrizni a bérlőt.

„Súlyos” esetben azonnal

A Polgári törvénykönyv alapján bármelyik fél, az érintett hónap 15. napjáig előterjesztett nyilatkozatban, a következő hónap végére mondhatja fel a bérleti szerződést. A kötelék azonnali hatályú felbontása „súlyosabb” esetekben jöhet szóba. A bérlőt terhelő költségek megfizetésének elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a szerződést felmondani, ha a bérlő a kitűzött határidő elteltéig sem fizetett. Szerződésszegésnek minősül, ha a bérlő kirívóan ellentétes magatartást tanúsít; a lakást nem rendeltetés- vagy szerződésszerűen használja. A felmondást csak akkor nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A Ptk. felmondási jogot enged a bérlő számára is, ha például a lakás egészséget veszélyeztető állapotban van, még akkor is, ha erről a bérlő a szerződés megkötésekor vagy a lakás bérbevételekor tudott, vagy tudnia kellett. A jogász végül leszögezte: kellő körültekintéssel és a felek közötti korrekt együttműködéssel az említett helyzetek elkerülhetők lennének.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!