csúcstechnika védi

2018.08.10. 17:51

Egyenesen a Napba repítünk űrszondát szombaton

Az autó méretű Parker Solar Probe szondát 12 centiméteres hőpajzzsal látták el, hogy kibírja a hatalmas hőt és sugárzást. Segítségével olyan közelről tanulmányozzák a Napot, ahonnan ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat. Közvetlenül a Nap külső légkörébe, vagyis koronájába merül.

This handout illustration obtained July 6, 2018 courtesy of NASA/Johns Hopkins APL shows an artist’s conception of NASA’s Parker Solar Probe, the spacecraft that will fly through the Sun’s corona to trace how energy and heat move through the star’s atmosphere. NASA is poised to launch a $1.5 billion spacecraft on a brutally hot journey toward the Sun, offering scientists the closest-ever view of our strange and mysterious star. After the Parker Solar Probe blasts off from Cape Canaveral, Florida, on August 11, 2018, it will become the first spacecraft ever to fly through the Sun's scorching atmosphere, known as the corona. / AFP PHOTO / NASA/Johns Hopkins APL / HO / RESTRICTED TO EDITORIAL USE / MANDATORY CREDIT: "AFP PHOTO / NASA / Johns Hopkins APL" / NO MARKETING / NO ADVERTISING CAMPAIGNS / DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS TO GO WITH AFP STORY by Kerry SHERIDAN, "NASA poised to launch first Sun-skimming spaceship" /

Az űrszonda szombaton közép-európai idő szerint fél 10-kor emelkedik az űrbe egy Delta IV Heavy hordozórakétával a floridai Cape Canaveralban. A szonda berepül a Nap koronájába, 6,1 millió kilométerre közelítve meg a felszínt, tehát hétszer közelebb jut, mint bármely korábbi szonda. Összehasonlításképp: a Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió kilométer.

Eközben több mint 1370 Celsius-fokos hőmérsékletet kell elviselnie.

Hét év alatt a szonda 24 kört tesz meg a csillag körül, hogy tanulmányozza a korona fizikai jellemzőit. Úgy tűnik, itt történnek azok a fontos jelenségek, melyek hatással vannak a Földre – írja a BBC.com.

Az időjárás-jelentéseket is pontosíthatják

A Nap légköre folyamatosan mágneses anyagot bocsát ki, amely beburkolja a Naprendszert egészen a Plutó mögötti területekig.

A mágneses energia tekercsei fény- és részecskesugárzás kíséretében törhetnek fel, melyek az űrön áthaladva ideiglenesen zavarokat okozhatnak a Föld légkörében, akadályozva a rádió- és kommunikációs jeleket a bolygó közelében. Eredetük megértéséhez a kulcsot maga a Nap rejti.

Épül a Parker Solar Probe szonda Titusville-ben, Floridában
/ AFP PHOTO / NASA / Glenn BENSON

A Parker Solar Probe számos műszert szállít, amelyek közvetve és közvetlenül vizsgálják a Napot. A NASA kutatói szerint a 2025-ig tervezett misszió révén információkat szereznek a Nap működéséről.

Az összegyűjtött adatok pontosíthatják a jövőbeli időjárás-előrejelzéseket.

Az egyik cél a napszél gyorsulása titkának megfejtése, a másik pedig a napkorona irdatlan magas hőmérséklete okának feltárása.

„A Parker Solar Probe olyan napfizikai kérdéseket fog megválaszolni, amelyek több mint hat évtizede foglalkoztat minket” – közölte Nicola Fox, a NASA kutatója.

Ha meghibásodik a szonda, meg is javítja magát

Az űrhajó által nyújtott legfontosabb áttörés a csúcstechnológiás hőpajzs. „A Thermal Protection System (a hőpajzs) egyike a missziót lehetővé tevő fő technológiáknak. Ezáltal válik lehetővé, hogy a szonda szobahőmérsékleten dolgozzon” – mondta Andy Driesman, a Parker Solar Probe projektmenedzsere. A hőpajzs egy szén-szén kompozit alkotta „szendvics”, mely egy csaknem 115 centiméter vastag, 97 százalékban levegőt tartalmazó szénhabot vesz körül.

További kiemelkedő jelentőségű innovációt jelent a napelemes hűtőrendszer és a fedélzeti hibamenedzselő rendszer.

Előbbi segítségével a szonda energiát képes előállítani a Napból érkező forróságból, utóbbi pedig megvédi a szondát azon hosszú időszakok alatt, amikor nem lesz képes kommunikálni a Földdel.

„Ahhoz, hogy a szonda elérje a Napot, 55-ször nagyobb kilövési energiára van szükség, mintha a Marsra tartana, és kétszer annyira, mintha a Plútóra tartana” – mondta Guo Yanping, a Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai laboratóriumának munkatársa, a misszió útvonalának tervezője. A Delta IV Heavy egyike a világ legerősebb rakétáinak.

Bár a szonda közelebb kerül a Naphoz, mint korábban bármely más szonda, nem ez az első, amely közelről vizsgálja a csillagot. Az 1970-es években indították útnak a Helios-1 és Helios-2 német-amerikai űrszondákat, amelyek 45 millió kilométerre közelítették meg a Napot.

Borítókép: HO / NASA/JOHNS HOPKINS APL / AFP

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!