Harmincéves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mentőszolgálata

Az M28-as hívójelű rohamkocsi Budán, a Batthyány téren állomásozik, innen indul helyszínre. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletese évente átlagosan 1500 alkalommal riasztja a mentőautót, amelyhez egyedülálló módon százhúsz tagú személyzet tartozik – közölte a szeretetszolgálat.

A máltai rohamkocsin szolgálatot teljesítő négy önkéntes – orvos, ápoló, szekundáns, gépkocsivezető – egészségügyi szakdolgozó, illetve a szeretetszolgálat képzésén végzett civil segítő. Utóbbiak között van mérnök, operatőr, katolikus pap, akik valamennyien kemény vizsgák után, segédápolóként lettek tagjai a mentő személyzetének.

A máltai mentősök számára az életmentés az önkéntesség legmagasabb szintje,

melyben tudásuk legjavát ajánlják fel a segítségre szoruló beteg embereknek. A másik emberért végzett munka etikai kódexe rögzíti, hogy a szolgálat tagjai minden erejükkel és tudásukkal segítik a bajba jutottakat, a sérült emberhez tisztelettel fordulnak, munkájukért hálát nem várnak, és semmiféle juttatást nem fogadnak el. A Máltai Mentőszolgálat senkitől nem kap pénzt ezért a munkáért.

A közlemény szerint az önkéntes mentés évszázados hagyományát élesztették fel a magyar máltaiak az 1990-es évek elején, amikor elkezdték szervezni modern kori önkéntes mentőegységeiket. A Szuverén Máltai Lovagrend magyar szervezete egy, a már meglévő mentési rendszerbe illeszkedő, kizárólag önkéntesekkel működtetett mentőszolgálatot alapított 1991-ben, majd nem sokkal később a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is elindította rohamkocsiját.

A két szervezet 1993 őszén egyesült, és azóta folyamatosan végzi tevékenységét Budapest területén. A Máltai Mentőszolgálat autói a kezdetektől a legmodernebb eszközökkel felszerelt mentőautókként a legmagasabb kategóriába sorolva rohamkocsiként vonulnak. A máltai mentőegység volt az első, amelyen helyszíni vérrögoldó kezelést lehetett végezni, és a máltai rohamkocsin volt először vezeték nélküli ultrahang készülék.