2020.07.21. 11:50
Szolnoki csillagászok is lefényképezték az üstököst
Földközelbe ér az égi vándor. A C/2020 F3 (NEOWISE) vagy egyszerűen csak Neowise néven emlegetett üstökös július 23-án tartózkodik a legközelebb Földünkhoz.
Forrás: Beküldött fotó
Mint azt Ujlaki Csaba csillagász, az Aba-Novák Agóra munkatársa elmondta, kisebb fajta szenzációt keltett a márciusban felfedezett égitest, mivel hosszú idő óta az első, az északi féltekéről, így hazánkból is, szabad szemmel megfigyelhető üstökösnek ígérkezett. Máris elmondható, hogy a várakozásokat teljes mértékben beváltotta.
– Eleinte a hajnali égbolton tűnt fel, majd cirkumpolárissá vált a láthatósága, vagyis a magyarországi megfigyelő számára nem kerül a láthatár alá, így most este is megfigyelhető egy ideig. A fényessége a naptól távolodóban már csökken, de ezt némileg ellensúlyozza, hogy még közeledik a Földhöz. Július folyamán a fényessége tovább csökken és augusztusra valószínűleg már csak távcsővel lesz látható – magyarázta a szakember.
– Ez az üstökös 4600 éve, amikor az egyiptomi piramisok épülhettek, járt utoljára földközelben és legközelebb körülbelül hétezer év múlva jön vissza ismét. A földközelség idején a helyzete esténként fél tíz-tíz óra körül az észak-nyugati égbolton van. A Nagy-Göncöltől délre, vagyis „alatta” található meg. A megyeszékhelyen a város fényszennyezése ellenére is látható volt, de teljesen felhőtlen égbolt szükséges. A jó megfigyeléshez kis, akár színházi távcső is elegendő, egy hatszoros nagyítású pont megfelelő. Pásztázó, körkörös mozgatással el lehet kapni az üstököst – mondta Ujlaki Csaba.
Hivatásos és amatőr csillagászok csapata fotózza Szolnokon is az égi jelenséget. Szabó Szabolcs Zsolt, a szolnoki TIT Uránia bemutató csillagvizsgáló tudományos munkatársa – akit most Bátorligeten, a Gemini Csillagászati Egyesület csillagászati táborában értünk utol – elmondta, hogy a Neowise üstökös évtizedek óta nem látott jelenségeket produkál.
– A szolnoki huszonnégy emeletes toronyház tetején, a kis nagyítású alapobjektívektől a legnagyobb távcsöveinkig mindent használunk az észleléshez, mert más-más részleteit lehet így jobban megfigyelni. A magot, a kómát – vagyis a mag körüli gázfelhőt – és a mag körüli anyagkidobódásokat vizsgáljuk. A Naprendszer keletkezését nagy vonalakban ismerjük, az üstökösök pedig nagyon ősi égitestek, ezért sok újdonságot megtudunk a kutatásukkal – ismertette Szabó Szabolcs Zsolt.
Magyarország az élvonalban
A magyar űrkutatás egyik jelentős sikere volt a 2014-16 között lezajlott Rosetta-programban való részvétel. Célja a leszállás volt a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökösre és egész sor magyar fejlesztésű műszer tette lehetővé a sikert. A MTA Energiatudományi Kutatóközpont és MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (korábban Központi Fizikai Kutató Intézet – KFKI), továbbá a Budapesti Műszaki Egyetem együttműködésében többek között megvalósították a leszállóegység hibatűrő fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépének fejlesztését is.