2018.07.10. 22:08
Túlsúlyt, diabéteszt és egy sor más problémát okoz az éjszakai műszak
Az eddigi véleményekkel ellentétben a bajt nem az agy, hanem a belső szervek biológiai órájának elállítódása okozza. Merthogy nekik is van, méghozzá saját.
A PNAS tudományos lapban megjelent kutatás cáfolja azt az eddigi meggyőződést, amely szerint az anyagcsere problémáit az éjszakai műszakban dolgozóknál az agy belső órája okozza, amely normál esetben a nappal-éjszaka körforgáshoz igazítja az emberi szervezet működését, és a fényből érkező információk alapján szinkronizálja a test szerveinek és szöveteinek ritmusát.
Ezzel szemben a tanulmány azt állapította meg, hogy a májban, a bélben és a hasnyálmirigyben lévő külön biológiai órák – úgynevezett perifériás oszcillátorok – önállóan működnek.
A brit Surrey-i Egyetem és az amerikai Washingtoni Állami Egyetem (WSU) kutatói vérmintákat gyűjtöttek olyan egészséges önkéntesektől, akik éppen befejeztek egy szimulált nappali munkaműszakot vagy egy szimulált éjszakai munkaműszakot.
A szervek jetlagje
A kutatók elemezték a vérmintákat, metabolitokat kerestek. (A metabolitok az emésztésben résztvevő kémiai folyamatok termékei – ilyen folyamatok a táplálék lebontása és oxidációja, és a sejtekben és szervekben lejátszódó egyéb anyagcsere-folyamatok.)
Az eredmények arra utalnak, hogy az éjszakai műszak után az emésztőrendszerrel összefüggő metabolitok 24 órás ritmusa 12 órával eltolódott, holott a résztvevők agyának fő biológiai órája csak 2 órával tolódott el.
„Senki sem tudta eddig, hogy az ember emésztőszerveinek biológiai órája ilyen alaposan és gyorsan megváltozik a munkabeosztás hatására, még akkor is, ha az agy órája alig alkalmazkodik ehhez a beosztáshoz” – mondta Hans Van Dongen, a WSU kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
„Ennek eredményeképpen a dolgozók testében bizonyos biológiai jelzések azt üzenik, hogy nappal van, míg mások azt, hogy éjszaka, ez pedig az anyagcsere problémáihoz vezet”
- tette hozzá.
A tanulmány elindíthat további kutatásokat, amelyek bizonyíthatják, hogy a váltott műszakban dolgozók fogékonyabbak más krónikus betegségekre is, például a krónikus vesebetegségre, valamint a mell-, a prosztata- és a bőrrákra.
Hogyan vizsgálták?
A kutatásban 14 önkéntes vett részt, akik 7-7 napot töltöttek el a WSU alvásmegfigyelő központjában.
Először a csoport egyik fele háromnapos szimulált nappali műszakot, a másik fele háromnapos szimulált éjszakai műszakot teljesített. Ezután mindannyian egy rutinprotokollt teljesítettek, amely arra szolgál, hogy külső hatások nélkül tanulmányozza az ember belsőleg generált biológiai ritmusát.
Ennek során 24 órán keresztül ébren tartották őket egy félig megdőlt pozícióban, minden órában ugyanolyan ételt kaptak, emellett állandó fényviszonyokat és hőmérsékletet biztosítottak számukra.
Háromóránként vettek tőlük vért a kutatók. A mintákat 132 különböző metabolitra vizsgálták. 27 metabolit 24 órás ritmust követett. Ezek közül 24 drámai módon 12 órás eltolódást mutatott az éjszakai műszak után, a nappali műszak után azonban nem.
Ez azt jelenti, hogy mindössze három napnyi éjszakai műszak hatására felléphet anyagcserezavar – állapította meg Debra Skene, a Surrey-i Egyetem neuroendokrinológusa.
Borítókép: AlxYago/Shutterstock
