Gazdaság

2013.01.10. 12:43

A V0 beruházás pozitív hatása a magyar gazdaságra

Magyarország versenyképessége az elmúlt évben jelentősen romlott: a World Economic Forum versenyképességi rangsora alapján 2011-ben a vizsgált 130 országból a 29. helyen állt, idén azonban a 144 országból már a 60. helyre szorult vissza.

Gál István – Karmazin György

A versenyképességi rangsor összeállítása során mért mutatók között megtalálhatjuk az infrastruktúra hiányosságait is, melyben Magyarország 4,4 ponttal az 50. helyet foglalja el.
Egy másik nemzetközi mérőszám, az LPI (Logistics Performance Index) hat tényező köré csoportosítva értékeli és rangsorolja az országokat. Magyarország 2007-ben a 35. helyen, 2010-ben az 52. helyen, 2012-ben pedig a 40. helyen végzett ezen a listán. A kereskedelmi és infrastruktúra hálózat minőségét – mint az LPI egyik tényezőjét – jellemző pontjai pedig 2007-ben, 2010-ben és 2012-ben is jóval a maximum érték (5) alatt helyezkedtek el (3,12; 3,08 és 3,14).

Az előbbi rangsorok tényezőit megvizsgálva láthatjuk, hogy a logisztikai szektor célirányos fejlesztése nélkülözhetetlen Magyarország regionális versenyképességének megőrzéséhez és megerősítéséhez, mivel a gazdaság tranzakciós költségeinek és általános költségszintjének csökkentésével, magasabb hozzáadott értékű vevőkiszolgálás nyújtásával, illetve a szolgáltatásexport segítségével serkenteni tudja a gazdasági növekedést, kihasználva a nemzetközi logisztikai piac bővülését is. A közlekedéslogisztika főbb kitörési pontjai lehetnek a Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítése, Záhony térség logisztikai versenyképességének fejlesztése, az intermodális (kombinált) szállítás hazai helyzetének javítása, valamint a logisztikai szolgáltató központok fejlesztése.

A fentiekből következik, hogy a V0 megvalósítása hatással lesz az LPI és a WEF listájában lévő helyezésünkre, hiszen a nagy ipari vállalatok megtartásának és fejlődésének záloga a pontos és megbízható vasúti szállítás. Jelenleg komoly kapacitáshiány van a vasúton: nappal 18 óra alatt szeli át az országot egy szerelvény, míg ha megvalósulna a V0 körgyűrű, akkor ez 6 órára csökkenne. További fontos előnye a V0 megépítésének, hogy az új pálya már a kezdetektől alkalmas lenne a 22,5 tonnás tengelyterhelésű szerelvények közlekedtetésére.

Az új vasúti összeköttetést villamosított, kétvágányú szakaszon, a minőségi elvárásoknak megfelelve kívánják megvalósítani. A teljes pályahosszon 160 km/h sebességgel, illetve 225 kN tengelyterheléssel közlekedhetnek a szerelvények. A beruházás várható értéke a kiválasztott nyomvonaltól függően (jelenleg egy észak-déli vagy egy déli változatot képzelnek el) 270 és 600 milliárd forint, hossza 190 és 280 km közé tehető. A megvalósíthatósági tanulmányt 2012. november 30-ig kell benyújtani, és ha a kormányzati döntés is megszületik, 2017-ben kezdődhet az építkezés, 2023-ra pedig el is készülhet a V0.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az elkövetkező húsz év legnagyobb vasútfejlesztési projektje lehet a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű megépítése, mely révén hazánk az európai közlekedési folyosók aktív és hasznos részévé válhat. Másrészt, egy kiszámíthatóbb, környezetkímélőbb és fenntarthatóbb vasúti áruszállítási rendszert működtethet, mely a jelenlegi vasúti áruforgalom legalább évi 10 százalékos bővülését teszi lehetővé – miközben Budapest közlekedési terhelése jelentős mértékben csökken. A V0 beruházással tehát megvalósulhat egy olyan infrastrukturális háttér, amely támogatja a fenntartható ellátási láncot és egyben a piaci szereplők intenzívebb együttműködését.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!