Gazdátlanul maradt a kistérségi fejlesztések ügye?

A 18 jászsági település által létrehozott szervezet intézményfenntartói feladatait egyes települések, illetve kisebb önkormányzati társulások meghatározott szakterületeken működő összefogása, állami és járási szintű intézmények veszik át, ugyanakkor egyelőre nincs koordinálója a kistérségi fejlesztési elképzeléseknek.

A mintegy kettő milliárd forintos éves költségvetéssel gazdálkodó és közel 450 munkavállalót foglalkoztató társulás munkáját kisebb egységekben szerveződő társulások vették, veszik át. A munkatársak legtöbbje állami, járási, illetve települési intézményekben viszi tovább az átvett oktatási, szociális, egészségügyi területek feladatait. Ugyanakkor egyelőre a térségi fejlesztések koordinálásának nincs megfelelő háttérintézménye.
– A Jászági Önkormányzatok Szövetsége az a fórum, ahol a 18 kistérségi település képviselője egyszerre jelen lehet, bár a JÖSZ nem területfejlesztési feladatok megoldására jött létre – mutatott rá Hajdú László, Jászkisér polgármestere, a vasárnapig létező Jászsági Többcélú Társulás elnöke. – Az persze nincs kizárva, hogy területfejlesztési elképzeléseinkről beszélni fogunk a JÖSZ ülésein is. A társulás megszűnésével biztosan erősödni fog a szövetség szerepe.

Az elnök hozzátette, van már arra kezdeményezés, hogy esetleg Jászberény átveszi a területfejlesztési ügyek egyeztetését. Azt azonban még nem látja, hogy ez mennyire lesz térségi szintű koordináció, és mennyire a városi, tehát települési szintű projektmenedzselés. A megyei területfejlesztési programok előkészítésében most az látszik, hogy az egyes centrumvárosok veszik át a vezető szerepet a fejlesztési ötletek összegzésében. – A társulásban meg volt az a háttérintézmény, amelyben hozzáértő szakemberek foglalkoztak a pályázati dokumentáció elkészítésével – tette hozzá Hajdú László –, egyelőre az még nem tisztázott pontosan, hogy ez a szakmai háttér mely intézményben lesz meg az elkövetkezőkben.

– Nem minden önkormányzatnak van meg az a plusz kapacitása, amely szükséges a pályázatok adminisztrációjának kezeléséhez – tette hozzá Eszes Béla, Jánoshida polgármestere a JÖSZ elnöke. – Az alapvetően érdekvédelmi, egyeztetési funkcióval rendelkező szövetségünk szerepe minden esetre nagy valószínűséggel erősödni fog. Arról már májusban határoztunk is, hogy az elkövetkezőkben gyakrabban kell üléseznie a szövetségnek. Ebben a formában tehát egymás elképzeléseiről tudni fogunk, ugyanakkor a JÖSZ-nek már nincs meg az az apparátusa, amellyel felvállalhatná a pályázatok levezénylésének feladatát. Át kell szervezni működésünket, és meg kell találni a megfelelő háttérintézményt a fejlesztésekhez.

– Azt követően, hogy a megyei közgyűlések intézményfenntartó tevékenysége lényegében megszűnt, feladatuk elsősorban az adott megye fejlesztési elképzeléseinek összefogásában jelenik meg – mondta dr. Szabó Tamás Jászberény polgármestere, országgyűlési képviselő. – A megyei szinten jelenik meg a területfejlesztés koordinációs centruma, a fejlesztési programok pedig a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban elsősorban a városok és kistérségeik köré szerveződnek. Ez a Jászságban elsősorban Jászberényt és Jászapátit jelenti, ugyanakkor más most látszik, hogy Jászfényszaruban is megjelent ilyen törekvés a fejlesztések irányának kidolgozására. Az önkormányzati szövetség szerepe növekedni fog, a szakmai hátteret pedig a városok apparátusa adja majd. Jászberényben például már kettéválasztottuk a városfejlesztési és városüzemeltetési irodát.