Van, ahol kevesebbel is beérik

– Kettőszáznyolcvan-háromszázezer forint talán elegendő lenne, hogy viszonylag kényelmesen megéljünk négyen – számolgatta a szolnoki Péntekné Juci, amikor arról faggattuk, hány forintból jönnének ki kényelmesen családjával egy hónapban.

– Jelenleg kettőszázhúszezer forintot kapunk kézhez. Ebből rezsire elköltünk hetvenezer forintot, a gyerekek menzája egy hónapban húszezer forint, ezen felül étkezésre minimum negyvenezer forintot költünk még. És még nem számoltam a bérletek árát, a havi húszezer forintos életbiztosítás összegét és a havi harmincezer forintos lakáshitel-törlesztést sem. Hó végén már igencsak összébb kell húznunk a nadrágszíjat, hogy kifussa a pénzünk a következő fizetésig. Akkor vagyunk bajban, amikor váratlan kiadásaink is akadnak, például kilukad a gyerek csizmája vagy be kell fizetni valamire az iskolában – tette hozzá a Juci.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 229 ezer 700 forint volt az elmúlt év januárjától novemberig tartó időszakban. A KSH adatai szerint a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 240 ezer 400, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 227 ezer 200 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete nem túl sok, 76 ezer 900 forint volt.
A legfelső jövedelmi ötödben élők havi 162 ezer forintot társítottak az átlagos színvonalhoz és 293 ezret a nagyon jóhoz, míg a legszegényebb réteg 78 ezer forintot tartott szükségesnek az átlagos és 138 ezret a nagyon jó megélhetési szinthez.
A KSH által számolt átlagember havi 66 ezer forintból nagyon szűkösen jön csak ki, míg 147 ezerből már jól, 197 ezer forintból pedig nagyon jól tudna élni.

[caption id="" align="alignleft" width="360"] Egy átlagember havi 66 ezer forintból nagyon szűkösen jön csak ki, míg 147 ezerből már jól, 197 ezer forintból pedig nagyon jól tudna élni megyénkben is
Képünk illusztráció
[/caption]
A szubjektív vélemények földrajzi régiónként is eltérőek voltak: Budapesten az előző évi 149 ezerrel szemben az átlagos szinthez havi 150 ezer forintot tartanának szükségesnek, míg Észak-Alföldön ugyanehhez csupán 106 ezer, Dél-Alföldön 112 ezer, Nyugat-Dunántúlon pedig 115 ezer forintot, míg Közép-Dunántúlon 123 ezret.

– Úgy gondolom, rendkívül szubjektív dolog, hogy ki mennyi pénzből képes megélni – mondta el dr. Szarvák Tibor szolnoki szociológus.
– Természetesen vannak alapvető szükségletek, ezeken túl azonban egyedi, hogy kinek mire van szüksége, milyenek az igényei. Egy kis faluban járva, az ottaniakkal beszélgetve például egészen másnak tűnik a közmunkáért járól alig 47 ezer forint értéke, mint például Budapestről nézve. Érdekes volt annak a kutatásnak az eredménye, amelyet néhány évvel ezelőtt végeztük. Azt elemeztük, hogy mennyi pénzt tartanának ideálisnak a megélhetéshez az emberek. Feltűnő volt, hogy minél keletebbre haladtunk a fővárostól, annál közelebb állt egymáshoz a valóság és a vágyak. Míg Budapesten a havi bevételük közel kétszeresét szerették volna elkölteni a megkérdezettek, az Alföld közepén már alig volt némi különbség a két összeg között – tette hozzá.

A KSH felmérése szerint jelentős eltéréseket tapasztaltak a szakemberek aszerint is, hogy nevelnek-e gyermeket a háztartásban vagy sem, amiben a nagyobb gyermekszámú háztartások méretgazdaságossága is szerepet játszik: a gyermek nélküliek az átlagos szinthez 137 ezer forintot társítottak, míg a gyermekesek 81 ezer forintot, azon belül is a három-és többgyermekesek csupán 60 ezer forintot fejenként.

Fizetés-függő az elvárt jövedelem

A KSH összesítése szerint a magyar háztartásokban 2012-ben az egy főre jutó összes fogyasztási kiadás éves, átlagos értéke 816 ezer forint, azaz havonta 68 ezer forint. Szemben az előző évi 791 ezer, illetve 65,9 ezer forinttal. Ez reálértéken 2,4 százalékos csökkenést jelentett 2011-hez képest, így az évek óta tartó kiadáscsökkenés a 2011-es megállás után újra folytatódott.

A háztartás-statisztikai felmérés során a háztartások nyilatkoznak arról, hogy mennyi nettó jövedelmet tartanának szükségesnek a különböző szintű életszínvonalhoz. A tapasztalatok szerint az elvárt jövedelem mértéke szoros kapcsolatban áll a tényleges jövedelmi helyzettel: a szegényebbek kevesebb pénzből is átlagos vagy akár nagyon jó színvonalon tudnának élni, míg a gazdagabbak a hasonló szintekhez magasabb jövedelmet tartanának szükségesnek.

A háztartás-statisztikai felmérés során a háztartások nyilatkoznak arról, hogy mennyi nettó jövedelmet tartanának szükségesnek a különböző szintű életszínvonalhoz. A tapasztalatok szerint az elvárt jövedelem mértéke szoros kapcsolatban áll a tényleges jövedelmi helyzettel: a szegényebbek kevesebb pénzből is átlagos vagy akár nagyon jó színvonalon tudnának élni, míg a gazdagabbak a hasonló szintekhez magasabb jövedelmet tartanának szükségesnek. Egy átlagember havi 66 ezer forintból nagyon szűkösen jön csak ki, míg 147 ezerből már jól, 197 ezer forintból pedig nagyon jól tudna élni megyénkben is
Képünk illusztráció -->