Bér- hajsza: Mindenki keres, csak keveset talál

Az elmúlt év első kilenc hónapjában az alkalmazásban állók havi bruttó keresete a megyében átlagosan 140 305 ezer forintot tett ki. Ezzel Jász-Nagykun-Szolnok sereghajtó a megyék között, igaz, csak néhány száz forinttal lemaradva Békéstől. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ugyanakkor az észak-alföldi régióhoz tartozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében majdnem ötezer forinttal, Hajdú-Biharban pedig 12 ezer forinttal keresnek többet havonta az alkalmazásban állók. Pedig a régiós keresetek is alaposan, közel 20 százalékkal elmaradnak a 180 ezer forintot is meghaladó országos átlagtól.

Dr. Túróczi Imre szerint ahhoz, hogy meginduljon a bérek közeledése az országos átlaghoz, a munkaerő kereslet-kínálat viszonyainak kell megváltoznia. Erre reményt adhat, hogy a multicégek megindultak kelet felé. Így újabb munkahelyek jöhetnek létre. Ugyanakkor a munkahelyteremtésben a honi vállalkozók is mindinkább kiveszik a részüket. De a bérek emelkedése irányába hat egy másik, kevésbé örömteli folyamat is. Nevezetesen, hogy a jobb keresetek miatt a megyéből mind többen keresnek munkát a fővárosban, vagy éppen külföldön. Hosszabb távon ez is növelheti a munkaerő-keresletet, így végsősoron a béreket is.

A megyei és az országos átlagkeresetek közötti különbség ugyanakkor nőni látszik. A keresetnövekedés üteme ugyanis tavaly előtt 1,5 százalékkal, az elmúlt esztendő első kilenc hónapjában pedig 1,8 százalékkal volt alacsonyabb az országosnál. Szűkebb hazánkban egy esztendő alatt 6,4 százalékkal emelkedtek a kerestek.

A jövedelmekben ugyanakkor a megyében is lényeges eltérések mutatkoznak ágazatok, illetve munkakörök szerint. A szellemi foglalkozásúak a KSH adatai szerint például csaknem dupláját keresik a fizikai alkalmazottaknak. Míg az előbbiek átlagbére meghaladta a 196 ezer forintot, addig az utóbbiaké nem érte el a 105 ezret. Ugyanakkor a keresetnövekedés a fizikai munkát végzők körében volt nagyobb. Az utóbbiak keresete 8,8 százalékkal emelkedett átlagosan egy esztendő alatt a megyében a statisztikai hivatal kimutatásai szerint.

A fizetés szempontjából persze az sem mindegy, hol dolgozik az ember. Hiszen a költségvetési szerveknél alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete továbbra is meghaladja a versenyszférában dolgozókét. Pedig az utóbbiak bére háromszor nagyobb mértékben emelkedett, mint a közszférában tevékenykedőké. A versenyszféra ágazataiban ugyanis az országossal szinte megegyező, közel tízszázalékos volt a keresetnövekedés. Ezzel szemben a költségvetési szerveknél mindössze három százalékkal emelkedtek a fizetések

Még nagyobb eltérések mutatkoznak, ha ágazatonként vizsgáljuk a béreket. Bár legnagyobb ütemben a kereskedelemben, vendéglátásban, illetve az építőiparban emelkedtek a keresetek, ám továbbra is ezekben az ágazatokban a legkisebbek a jövedelmek. A legnagyobb átlagkereset ugyanakkor továbbra is a pénzügyi ágazatban volt. A legtöbb ágazatban ugyanakkor elmaradnak a bérek az országostól. Leginkább az iparban és a kereskedelemben. Az előbbiben majd 40 ezerrel, az utóbbiban 37 ezerrel keresne kevesebbet a megyében alkalmazottak.

Jász-Nagykun-Szolnokban a havi nettó átlagkereset csupán egy százalékkal emelkedett, és 93-94 ezer forintot ért el. Az időszakra országosan jellemző 8,3 százalékos inflációt figyelembe véve a keresetek reálértéke a megyében 6-7 százalékkal csökkent.

Teleki József Több munkahely, magasabb jövedelem — Kevesebb a munkahely, így könnyebben elfogadják az emberek az alacsonyabb béreket is — mondja a Szolnoki Főiskola pénzügyi tanszékének docense. Dr. Túróczi Imre szerint ez lehet az egyik oka, hogy a megyében jóval elmaradnak a keresetek az országos átlagtól. A másik, hogy kevesebb olyan cég, vállalkozás települt meg, amely magasabban képzett szakembereket foglalkoztat.

Dr. Túróczi Imre szerint ahhoz, hogy meginduljon a bérek közeledése az országos átlaghoz, a munkaerő kereslet-kínálat viszonyainak kell megváltoznia. Erre reményt adhat, hogy a multicégek megindultak kelet felé. Így újabb munkahelyek jöhetnek létre. Ugyanakkor a munkahelyteremtésben a honi vállalkozók is mindinkább kiveszik a részüket. De a bérek emelkedése irányába hat egy másik, kevésbé örömteli folyamat is. Nevezetesen, hogy a jobb keresetek miatt a megyéből mind többen keresnek munkát a fővárosban, vagy éppen külföldön. Hosszabb távon ez is növelheti a munkaerő-keresletet, így végsősoron a béreket is.

-->